Tomány
| Tomány (Tămaia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Farkasaszó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Farkasaszó |
| Irányítószám | 437158 |
| SIRUTA-kód | 108142 |
| Népesség | |
| Népesség | 1078 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 35′ 37″, k. h. 23° 21′ 48″47.593535°N 23.363404°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 37″, k. h. 23° 21′ 48″47.593535°N 23.363404°E | |
Tomány falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
Máramaros megye délnyugati részén, Erdőszádától délkeletre fekvő település.
Története
Tomány már az Árpád korban fennállt. Nevét az oklevelekben 1231ben már említették Thoman néven, majd 1461-ben Thamonya, 1470-ben Thomaan 1910-ben Tománya alakban fordult elő.
A település egykor a Bélteki uradalomhoz tartozott.
1629-ben báró Károlyi Mihály özvegye Senyei Borbála kapta meg.
1784-ben báró Hunyadi család kapott rá adományt, s az ő birtokuk maradt egészen az 1800-as évek elejéig.
Az 1800-as évek elején vásárolta meg a gróf Dégenfeld család, s még a 20. század elején is ők voltak birtokosai.
A településnek 1910-ben 797 lakosa volt, kik közül 4 református, 18 izraelita, a többi görögkatolikus. Határa 2006 kataszteri hold volt.
Az oláh lakosságú falucska a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegyéhez tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma.
Források
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
