Toxoplasma gondii
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Toxoplasma gondii | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Toxoplasma gondii Nicolle & Manceaux, 1908 | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Toxoplasma gondii témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Toxoplasma gondii témájú kategóriát. |
A Toxoplasma gondii egysejtű eukarióta endoparazita, mely világszerte – így hazánkban is – elterjedt. A toxoplazmózis nevű betegség kórokozója. Fejlődési ciklusának ivartalan szakasza madár vagy emlős köztigazdában, az ivaros szakasz pedig valamely macskafélében (Felidae), mint végleges gazdában zajlik. A macskaürülékkel távozó oociszták fertőzhetik a köztigazdát, melyben növekedés és ivartalalan szaporodás zajlik. A macska a fertőzött köztigazdák, például egerek vagy verebek elfogyasztásával fertőződhet. A köztigazdák azonban egymást is fertőzhetik az ivartalan alakokkal például ragadozás, kannibalizmus vagy dögevés során. Fertőzött emlősök utódai gyakran a méhen belül maguk is fertőződnek.
Átvitel
Hatása a gazdaszervezetre
Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. A parazita agyvelőgyulladást (encephalitis) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is (chorioretinitis). Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) a betegség végzetes lehet.