Trézenföld
| Trézenföld (Terezino Polje) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Lukács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33407 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 196 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 08″, k. h. 17° 27′ 44″45.935560°N 17.462220°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 08″, k. h. 17° 27′ 44″45.935560°N 17.462220°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trézenföld témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trézenföld (horvátul: Terezino Polje) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Lukácshoz tartozik.
Fekvése
Verőce központjától 12 km-re, községközpontjától 7 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Barcsot Daruvárral és Pakráccal összekötő 5-ös számú főútvonal mentén fekszik. Közúti határátkelő Magyarország (Barcs) felé.
Története
Területe már a középkorban is lakott volt, ezt igazolják a település déli határában fekvő „Selište” nevű lelőhely régészeti leletei. A mai település a 19. században keletkezett a Jankovich család birtokán. A második katonai felmérés térképén „Theresienfeld” néven találjuk. Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. A falunak 1857-ben 226, 1910-ben 423 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a lakosság 86%-a magyar, 7%-a horvát, 6%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 350 főnyi lakosságának 62%-a horvát, 26%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején Trézenföld az első horvát kézre került határátkelőhely volt, melyet már 1991. szeptemberének közepén birtokába vett a horvát hadsereg. 2011-ben falunak 269 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 226 | 405 | 264 | 342 | 345 | 423 | 357 | 538 | 516 | 499 | 505 | 426 | 370 | 350 | 332 | 269 |
(1869-ben Rit település lakosságával együtt.)
Nevezetességei
A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Oktatás
A helyi oktatás 1880-ban kezdődött, amikor az iskola még egy magánlakásban működött. Az oktatás horvát, magyar és német nyelven zajlott. A régi iskolaépület, amely a mai rendőrőrs helyén állt a II. világháború idején leégett. A mai iskola 1947-ben épült, 1955-ig négyosztályos oktatás volt itt. 1956-ban az iskola a gornje bazjei iskola területi iskolája lett. Ma gornje bazjei Ivan Goran Kovačić elemi iskola kihelyezett alsó tagozatos területi iskolája működik itt két tanítóval és 15 tanulóval.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lukács község rendezési terve
