Turócerdőd
Turócerdőd (Liešno) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Stubnyafürdői |
Rang | község |
Első írásos említés | 1322 |
Polgármester | Zdenka Judáková |
Irányítószám | 038 22 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TR |
Népesség | |
Teljes népesség | 56 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 28 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 470 m |
Terület | 1,94 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 53′ 21″, k. h. 18° 45′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 21″, k. h. 18° 45′ 57″ | |
Turócerdőd weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Turócerdőd (1899-ig Liesznó, szlovákul Liešno) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra fekszik.
Története
A települést 1302-ben „Lesna” néven említik először. 1315-ben „Lescha”, 1343-ban „Lesna” néven írják. 1434-ben a Recski, később a Prónay, Kereskényi és Velics családoké. 1535-ben „Lyesna”, 1566-ban „Lyeschno”, 1598-ban „Lyesno” alakban említik a korabeli forrásokban. 1715-ben 5, 1720-ban 2 háztartása volt. 1785-ben 11 házában 82 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIESZNO. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura B. Prónai Uraság, és mások, lakosai evangelikusok, fekszik Tót Prónához 1/2 órányira, Jeszenitza vizénél, határja középszerű, réttyei kétszer kaszáltathatnak, legelője, ’s fája van.”[2]
1828-ban 15 háza és 127 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lieszno, tót falu, Thurócz vármegyében, a Jaszenicza patakja mellett: 7 kath., 120 evang. lak. F. u. b. Prónay. Ut. posta Rudnó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 107, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 55 szlovák lakosa volt.
2011-ben 54 szlovák lakta.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.