Ukrán költők, írók listája

Ez a lista az ukrán írók és költők névsora teljes névvel és évszámmal ellátva:

Ábécé szerinti tartalomjegyzék

A

Szofija Jurijivna Andruhovics
  • Mikola Mihajlovics Amoszov(wd) (1913–2002), regényíró, esszéíró, orvosi szakíró[1]
  • Emma Angyijevszka(wd) (1931–), regényíró, költő, novellaíró[2]
  • Nagyija Mikolajivna Andrianova-Horgyijenko(wd) (1921–1998), újságíró, műfordító, életrajzíró[3]
  • Szofija Jurijivna Andruhovics(wd) (1982–), regényíró, műfordító, szerkesztő[4]
  • Jurij Ihorovics Andruhovics (1960–), regényíró, költő, novellaíró, esszéíró, műfordító[5]
  • Bohdan-Ihor Antonics(wd) (1909–1937), költő, műfordító, szerkesztő[6]

B

Mikola Platonovics Bazsan
  • Ivan Bahrjanij(wd) (1906–1963), költő, regényíró, esszéíró[7]
  • Mikola Petrovics Bakaj(wd) (1931–1998), költő, dalszerző[8]
  • Vaszil Barka(wd) (1908–2003), költő, író, irodalomkritikus, műfordító[9]
  • Volodimir Ivanovics Barvinok(wd) (1879–1943), történész, teológus, életrajzíró[10]
  • Mikola Platonovics Bazsan(wd) (1904–1983), költő, szerkesztő, műfordító[11]
  • Nyina Leonyigyivna Bicsuja(wd) (1937–), író, gyerekkönyvszerző[12]
  • Natalka Hennagyijivna Bilocerkivec(wd) (1954–), költő, műfordító[13]
  • Dmitro Blazsejovszkij(wd) (1910–2011), történész, teológus[14]
  • Oszip Makszimovics Bogyanszkij(wd) (1808–1878), költő, memoáríró, történész, néprajzkutató[15]

C

  • Volodimir Mikolajovics Cibulko(wd) (1964–), költő, politikus[16][17]

Cs

Darija Dmitrivna Csubata
  • Dnyiprova Csajka (1861–1927), költő, novellaíró, gyerekkönyvszerző[18]
  • Olena Vacilivna Csekan(wd) (1946–2013), színésznő, újságíró, forgatókönyvíró[19]
  • Marko Cseremsina(wd) (1874–1927), novellaíró, műfordító[20]
  • Borisz Olekszijovics Csicsibabin(wd) (1923–1994), költő[21][22]
  • Darija Dmitrivna Csubata(wd) (1940–), orvos, író, költő[23]
  • Hrihorij Petrovics Csubaj(wd) (1949–1982), költő, műfordító[24]
  • Tarasz Hrihorovics Csubaj(wd) (1970–), költő és dalszerző[25]
  • Pavlo Platonovics Csubinszkij (1839–1884), költő és néprajzkutató[26]
  • Jevhenyija Volodimirivna Csuprina(wd) (1971–), költő, író, drámaíró[27]

D

  • Miroszlav Ivanovics Docsinec(wd) (1959–), regényíró, novellaíró, újságíró[28]
  • Dmitro Ivanovics Doncov(wd) (1883–1973), szerkesztő, újságíró, irodalomkritikus[29]
  • Ivan Fedorovics Dracs(wd) (1936–2018), költő, forgatókönyvíró, irodalomkritikus[30]
  • Jurij Drohobics(wd) (1450–1494), filozófus, szakíró, teológus, néprajzkutató[31]
  • Duchnovits Sándor (1803–1865), költő, történész, néprajzkutató

E

  • Vaszil Ellan-Blakitnij(wd) (1894–1925), költő, újságíró[32]
  • Hrihorij Danilovics Epik(wd) (1901–1937), regényíró, novellaíró, újságíró, forgatókönyvíró, könyvkiadó[33]

F

Ivan Jakovics Franko
  • Oszip-Jurij Adalbertovics Fegykovics(wd) (1834–1888), novellaíró, költő, folklórkutató, szerkesztő, műfordító[34][35]
  • Mojszej Abramovics Fisbejn(wd) (1946–), költő, szerkesztő, műfordító[36]
  • Ivan Jakovics Franko (1856–1916), regényíró, költő, irodalomkritikus, újságíró, műfordító
  • Petro Ivanovics Franko(wd) (1890–1941), regényíró, memoáríró, forgatókönyvíró[37]

H

Hricko Hrihorenko
  • Pavlo Pavlovics Haj-Nizsnik(wd) (1971–), költő, történész, szakíró, néprajzkutató[38][39]
  • Jaroszlav Olekszandrovics Halan(wd) (1902–1949), drámaíró, publicista, újságíró, műfordító, rádiós műsorvezető[40]
  • Leonyid Ivanovics Hlibov(wd) (1827–1893), költő, meseíró, gyerekkönyvíró, szerkesztő[41]
  • Volodimir Mihajlovics Hnatyuk(wd) (1871–1926), folklórkutató, műfordító, néprajzkutató, újságíró[42]
  • Vaszil Panaszovics Hohol-Janovszkij(wd) (1777–1825), költő, drámaíró[43]
  • Jakiv Fedorovics Holovackij (1814–1888), történész, néprajzkutató, életrajzíró, költő[44]
  • Olesz Terentyijovics Honcsar(wd) (1918–1995), regényíró, költő, novellaíró, újságíró[45]
  • Hnat Martinovics Hotkevics(wd) (1877–1938), regényíró, novellaíró, néprajzkutató, drámaíró[46]
  • Viktor Nikanorovics Hrabovszkij(wd) (1942–), költő, műfordító, irodalomkritikus, újságíró[47]
  • Jevhen Pavlovics Hrebinka (1812–1848), költő, meseíró, regényíró, novellaíró, műfordító[48]
  • Borisz Dmitrovics Hrincsenko(wd) (1863–1910), történész, költő, néprajzkutató[49]
  • Hricko Hrihorenko(wd) (1867–1924), költő, novellaíró, műfordító, újságíró[50]
  • Volodimir Petrovics Huba(wd) (1938–2020), költő[51]
  • Jevhen Pilipovics Hucalo(wd) (1937–1995), költő, regényíró, újságíró, gyerekkönyvíró[52]
  • Natalija Petrivna Humenyuk(wd) (1983–), író, újságíró[53][54]
  • Mikola Hviljovij(wd) (1893–1933), költő, novellaíró, regényíró[55]

I

  • Okszana Dmitrivna Ivanenko(wd) (1906-1997), gyerekkönyvíró, műfordító[56]
  • Volodimir Mihajlovics Ivaszjuk(wd) (1949–1979), költő, dalszerző[57]

J

Mihajlo Omeljanovics Jalovij
  • Tetyana Vaszilivna Jakovenko(wd) (1954–), költő, irodalomkritikus, tanár[58][59]
  • Mihajlo Omeljanovics Jalovij(wd) (1895–1937), író, költő, drámaíró[60]
  • Ljubov Olekszandrivna Janovszka(wd) (1861–1933), író, drámaíró[61]
  • Volodimir Mihajlo Janyiv(wd) (1908–1981), költő[62]
  • Jevhenyija Ivanyivna Jarosinszka(wd) (1868–1904), író, szerkesztő, újságíró, műfordító[63]
  • Volodimir Olekszandrovics Javorivszkij(wd) (1942–2021), író, költő, újságíró, politikus[64]
  • Szerhij Olekszandrovics Jefremov(wd) (1876–1939), irodalomkritikus, újságíró[65]
  • Olekszij Jevhenovics Jurin(wd) (1982–), költő[66]

K

Ija Janyivna Kiva
Pantelejmon Olekszandrovics Kulis
  • Ihor Vasziljovics Kacsurovszkij(wd) (1918–2013), költő, műfordító, regényíró, novellaíró, irodalomtudós, újságíró[67]
  • Ihor Mironovics Kalinec(wd) (1939–), költő[68]
  • Irena Ihorivna Karpa(wd) (1980–), író, dalszerző, újságíró[69]
  • Adrian Feofanovics Kascsenko(wd) (1858–1921), novellaíró, történész, könyvkiadó[70]
  • Makszim Ivanovics Kidruk(wd) (1984–), regényíró, novellaíró, útikönyvíró[71]
  • Ija Janyivna Kiva(wd) (1984–), költő, műfordító, újságíró, irodalomkritikus[72]
  • Olha Julianyivna Kobiljanszka(wd) (1863–1942), regényíró, novellaíró, drámaíró[73]
  • Olekszandr Jakovics Koniszkij(wd) (1836–1900), regényíró, költő, pedagógus, könyvkiadó[74]
  • Olekszandr Jevdokimovics Kornyijcsuk (1905–1972), drámaíró, irodalomkritikus[75]
  • Ivan Feodoszijovics Korszak(wd) (1946–), író, költő, újságíró, szerkesztő[76]
  • Natalija Ivanyivna Kobrinszka(wd) (1851–1920), író, szerkesztő, könyvkiadó[77]
  • Natalena Andrianyivna Koroleva(wd) (1888–1966), író[78]
  • Szonya Koskina(wd) (1985–), újságíró, író[79]
  • Lina Vaszilivna Kosztenko (1930–), költő, regényíró, gyerekkönyvíró[80]
  • Ivan Petrovics Kotljarevszkij (1769–1838), költő, drámaíró
  • Mihajlo Mihajlovics Kocjubinszkij(wd) (1864–1913), író[81]
  • Roman Mihajlovics Kudlik(wd) (1941–), költő, szerkesztő, irodalomkritikus[82]
  • Ivan Julianovics Kulik(wd) (1897–1937), költő, műfordító[83]
  • Mikola Hurovics Kulis(wd) (1892–1927), drámaíró, költő[84]
  • Pantelejmon Olekszandrovics Kulis(wd) (1819–1897), történész, író, néprajzkutató, műfordító[85]
  • Zenon Kuzelja(wd) (1882–1952), újságíró, történész, nyelvész, bibliográfus[86]
  • Hrihorij Fedorovics Kvitka-Osznovjanenko(wd) (1778–1843), író, drámaíró, újságíró[87]

L

  • Bohdan Szilvesztrovics Lepkij(wd) (1872–1941), költő, író, műfordító[88]
  • Szerhij Anatolijovics Lescsenko(wd) (1980–), újságíró, szerkesztő[89]
  • Oleh Bohdanovics Liseha(wd) (1949–2014), költő, drámaíró, műfordító[90]

M

Amvroszij Lukjanovics Metlinszkij
  • Mihajlo Olekszandrovics Makszimovics(wd) (1804–1873), történész, író, néprajzkutató[91]
  • Ivan Antonovics Malkovics(wd) (1961–), költő, könyvkiadó[92]
  • Volodimir Kirilovics Malik(wd) (1921–1998), író[93]
  • Mikola Andrijovics Markevics(wd) (1804–1860), zeneszerző, költő, történész, néprajzkutató[94]
  • Jaroszlav Joszipovics Melnik(wd) (1959–), író, filozófus, irodalomkritikus[95]
  • Amvroszij Lukjanovics Metlinszkij(wd) (1814–1870), költő, néprajzkutató[96]
  • Jevhen Horgyijovics Mirosnicsenko(wd) (1939–), történész, újságíró, irodalomkritikus[97]
  • Pavlo Mihajlovics Movcsan(wd) (1939–), költő[98]
  • Panasz Mirnij(wd) (1849–1920), író, drámaíró[99]

N

  • Ivan Szemenovics Necsuj-Levickij(wd) (1838–1918), író, drámaíró[100]
  • Vszevolod Zinovijovics Nesztajko(wd) (1930–2014), gyerekkönyvíró[101]

O

  • Fegyir Odracs(wd) (1912–1964), író[102]
  • Olekszandr Olesz(wd) (1878–1944), költő, drámaíró[103]
  • Jaroszlav Mikolajovics Orosz(wd) (1959–), író, újságíró[104]

P

Marijka Pidhirjanka
  • Timko Padura(wd) (1801–1871), zenész, költő[105]
  • Atena-Szvjatomira Vaszilivna Pasko(wd) (1931–2012), vegyészmérnök, költő, aktivista[106]
  • Dmitro Pavlicsko(wd) (1929–2023), költő, műfordító, diplomata[107]
  • Ihor Zinovijovics Pavljuk(wd) (1967–), költő, író, esszéíró[108]
  • Olena Pcsilka(wd) (1849–1930), író, műfordító, néprajzkutató, aktivista[109]
  • Viktor Platonovics Petrov(wd) (1894–1969), író, szakíró[110]
  • Marijka Pidhirjanka(wd) (1881–1963), író, pedagógus[111]
  • Valerjan Petrovics Pidmohilnij(wd) (1901–1937), író, műfordító, irodalomkritikus[112]
  • Lesz Podervjanszkij(wd) (1952–), drámaíró, költő[113]
  • Jurij Volodimirovics Pokalcsuk(wd) (1941–2008), költő, író, műfordító, irodalomkritikus[114][115]

R

  • Valentin Osztapovics Recsmegyin(wd) (1916–1986), író, újságíró, szerkesztő, irodalomkritikus[116]
  • Makszim Tadejovics Rilszkij(wd) (1895–1964), költő[117]

S

Sz

Vaszil Andrijovics Szimonenko
  • Ulasz Olekszijovics Szamcsuk(wd) (1905–1987), író, újságíró, publicista[123]
  • Marjana Oresztyivna Szavka(wd) (1973–), gyerekkönyvíró, költő, műfordító[124][125]
  • Mihajl Szemenko(wd) (1892–1937), költő, szerkesztő[126]
  • Irina Mihajlivna Szenik(wd) (1926–2009), költő[127]
  • Vaszil Andrijovics Szimonenko(wd) (1935–1963), költő, újságíró[128]
  • Ljubov Makarivna Szirota (1956–), költő, író, drámaíró, újságíró, műfordító
  • Ljudmila Mihajlivna Szkirda(wd) (1945–), költő, műfordító, irodalomkritikus[129][130]
  • Marina Ivanyivna Szokoljan(wd) (1979–), író, drámaíró[131]
  • Volodimir Mikolajovics Szoszjura(wd) (1898–1965), költő[132]
  • Mihajlo Petrovics Sztarickij(wd) (1840–1904), költő, író, drámaíró[133]
  • Vaszil Szemenovics Sztefanik(wd) (1871–1936), novellaíró[134]
  • Ivan Matvijovics Sztesenko(wd) (1873–1918), költő, újságíró, író, műfordító, politikus[135]
  • Vaszil Szemenovics Sztusz (1938–1985), költő, publicista[136]

T

  • Yuriy Tarnawsky(wd) (1934–) költő, író, drámaíró[137]
  • Olena Ivanyivna Teliha(wd) (1906–1942), író, költő, irodalomkritikus, műfordító[138]
  • Pavlo Hrihorovics Ticsina(wd) (1891–1967), költő, műfordító[139]
  • Trizubij Sztasz(wd) (1948–2007), költő, dalszerző[140]

Ty

  • Hrihorij Mihajlovics Tyutyunnik(wd) (1920–1961), költő[141]

U

V

Marko Vovcsok
  • Ivan Mikolajovics Vahilevics(wd) (1811–1866), költő, néprajzkutató[142]
  • Marko Vovcsok (1833–1907), író, műfordító[143]
  • Vira Vovk(wd) (1926–2022), költő, író, drámaíró, műfordító[144]
  • Volodimir Kirilovics Vinnicsenko(wd) (1880–1951), író, politikus[145]
  • Leonyid Mikolajovics Viseszlavszkij (1914–2002), költő, irodalomkritikus[146]
  • Osztap Visnya(wd) (1889–1956), író, újságíró[147]

Z

Zs

Jegyzetek

  1. ↑ Amosov, Nikolai. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
  2. ↑ Andiievska, Emma. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
  3. ↑ Андріанова-Гордієнко Надія Миколаївна (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2023. március 23.)
  4. ↑ Софія Андрухович: Тільки з цим прізвищем я почуваюся справді природно! (ukrán nyelven). Україна молода. [2007. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. ↑ Andrukhovych, Yuri. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  6. ↑ Antonych, Bohdan Ihor. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  7. ↑ Bahriany, Ivan. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  8. ↑ Бакай Микола Петрович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  9. ↑ Barka, Vasyl. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  10. ↑ Барвінок Володимир Іванович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  11. ↑ Bazhan, Mykola. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  12. ↑ Бічуя Ніна Леонідівна (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  13. ↑ Білоцерківець Наталка (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  14. ↑ Блажейовський Дмитро Теодорович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  15. ↑ Bodiansky, Osyp. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  16. ↑ Цибулько Володимир Миколайович (ukrán nyelven). ЧЕСНО. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  17. ↑ Цибулько Володимир Миколайович (ukrán nyelven). Офіційна Україна сьогодні. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  18. ↑ Dniprova Chaika. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  19. ↑ Олена Чекан — українська кіноактриса, сценаристка, журналістка (ukrán nyelven). Жінка-УКРАЇНКА. [2017. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  20. ↑ Cheremshyna, Marko. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  21. ↑ ЧИЧИБА́БИН Бо­рис Алек­сее­вич (orosz nyelven). Большая российская энциклопедия. [2022. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  22. ↑ (2011) „Forgetting Nothing, Forgetting No One: Boris Chichibabin, Viktor Nekipelov, and the Deportation of the Crimean Tatars”. The Modern Language Review 106 (4), 1091-1124. o. 
  23. ↑ Мельничук Б. Чубата Дарія Дмитрівна // Тернопільський енциклопедичний словник : у 4 т. / редкол.: Г. Яворський та ін. — Тернопіль : Видавничо-поліграфічний комбінат «Збруч», 2008. — Т. 3 : П — Я. — С. 613—614. — ISBN 978-966-528-279-2.
  24. ↑ Chubai, Hryhorii. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  25. ↑ Пухарєв, Пилип: Тарас Чубай: Зараз українці – кошенята, яких мокають обличчям у купку лайна (ukrán nyelven). [2019. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  26. ↑ Chubynsky, Pavlo. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  27. ↑ "У шубі на стиглому тілі" Євгенії Чуприни (ukrán nyelven). LB.ua. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  28. ↑ The Ukrainian Coelho. The Ukrainian Week. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  29. ↑ Dontsov, Dmytro Ihor. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  30. ↑ Drach, Ivan. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  31. ↑ Drohobych, Yurii. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  32. ↑ Blakytny, Vasyl. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  33. ↑ Epik, Hryhorii. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  34. ↑ Fedkovych, Yurii. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  35. ↑ ФЕДЬКОВИЧ ОСИП ЮРІЙ АДАЛЬБЕРТОВИЧ (ukrán nyelven). Універсальний словник-енциклопедія. (Hozzáférés: 2022. április 13.)[halott link]
  36. ↑ Ukrainian writer Moysey Fishbein has died. Ukrajinszka pravda, 2020. május 26. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  37. ↑ Franko, Petro. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  38. ↑ Гай-Нижник Павло Павлович (ukrán nyelven). Національна бібліотека України імені В. І. Вернадського. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  39. ↑ Гай-Нижник Павло Павлович (ukrán nyelven). ЧЕСНО. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  40. ↑ Halan, Yaroslav. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  41. ↑ Hlibov, Leonid. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  42. ↑ Hnatiuk, Volodymyr. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  43. ↑ Hohol-Yanovsky, Vasyl. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  44. ↑ Holovatsky, Yakiv. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  45. ↑ Honchar, Oles. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  46. ↑ Khotkevych, Hnat. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  47. ↑ Грабовський Віктор Никанорович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  48. ↑ Hrebinka, Yevhen. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  49. ↑ Hrinchenko, Borys. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  50. ↑ Hryhorenko, Hrytsko. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  51. ↑ Губа Володимир Петрович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  52. ↑ Hutsalo, Yevhen. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  53. ↑ Наталя Гуменюк (ukrán nyelven). Могилянська Школа Журналістики. [2014. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  54. ↑ Марина Баранівська: Наталя Гуменюк: «Кожен з наших героїв — це людина, яка спромоглася на вчинок, не побоялася змінити своє життя» (ukrán nyelven). Телекритика, 2011. február 18. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  55. ↑ Khvylovy, Mykola. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  56. ↑ Іваненко Оксана Дмитрівна (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  57. ↑ Ivasiuk, Volodymyr. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  58. ↑ Яковенко Тетяна Василівна (ukrán nyelven). Краснослов. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  59. ↑ Тетяна Яковенко (ukrán nyelven). Сайт Соболівки. [2013. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva].
  60. ↑ Yalovy, Mykhailo. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  61. ↑ Yanovska, Liubov. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  62. ↑ Янів Володимир-Михайло Осипович, Енциклопедія історії України (ukrán nyelven). Інститут історії України НАН України, 745. o. (2013). ISBN 978-966-00-1359-9 
  63. ↑ Євгенія Іванівна Ярошинська – видатна українська письменниця, перекладач, етнограф, фольклорист і педагог (ukrán nyelven). Державний архів Чернівецької області. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  64. ↑ Yavorivsky, Volodymyr. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  65. ↑ Yefremov, Serhii. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  66. ↑ У Нововолинській бібліотеці відбудеться творча зустріч з Олексієм Юріним (ukrán nyelven). БУГ. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  67. ↑ Качуровський Ігор Васильович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  68. ↑ Kalynets, Ihor. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  69. ↑ Карпа Ірена (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  70. ↑ Kashchenko, Adriian. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  71. ↑ From power engineering to Mexican chronicles - Dec. 22, 2011. Kyiv Post . (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  72. ↑ Ківа Ія // Сторінка Ії Ківи на сайті // Pen Ukraine. (ukrán nyelven). pen.org.ua . [2021. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 14.)
  73. ↑ Kobylianska, Olha. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  74. ↑ Konysky, Oleksander. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  75. ↑ Korniichuk, Oleksander. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  76. ↑ Корсак Іван Феодосійович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  77. ↑ Kobrynska, Nataliia. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 14.)
  78. ↑ Koroleva, Natalena. Encyclopedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. március 30.)
  79. ↑ Кошка, которая гуляет сама по себе (ukrán nyelven). Дуся. Телекритика, 2008. június 5. [2012. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  80. ↑ Kostenko, Lina. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  81. ↑ Kotsiubynsky, Mykhailo. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  82. ↑ Кудлик Роман Михайлович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  83. ↑ Kulyk, Ivan. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  84. ↑ Kulish, Mykola. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  85. ↑ Kulish, Panteleimon. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  86. ↑ Kuzelia, Zenon. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  87. ↑ Kvitka-Osnovianenko, Hryhorii. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  88. ↑ Lepky, Bohdan. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  89. ↑ Лещенко Сергій Анатолійович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  90. ↑ Лишега Олег Богданович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  91. ↑ Maksymovych, Mykhailo. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  92. ↑ Малкович Іван Антонович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  93. ↑ Малик Володимир Кирилович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  94. ↑ Markevych, Mykola. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 19.)
  95. ↑ Мельник Ярослав Йосипович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  96. ↑ Metlynsky, Amvrosii. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  97. ↑ Мірошниченко Євген Гордійович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  98. ↑ Мовчан Павло Михайлович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  99. ↑ Myrny, Panas. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  100. ↑ Nechui-Levytsky, Ivan. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  101. ↑ Нестайко Всеволод Зиновійович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  102. ↑ Леонюк Володимир Гнатович (1997). „Український письменник з Берестейщини”. Над Бугом і Нарвою 2 (30), 21. o. [2013. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1230-2759. 
  103. ↑ Oles, Oleksander. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  104. ↑ У Києві мешкає нащадок арія із закарпатського Широкого Лугу (ukrán nyelven). ua-reporter.com, 2009. október 6. (Hozzáférés: 2010. május 24.)
  105. ↑ Padura, Tymko. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  106. ↑ Померла Атена Пашко — дружина В’ячеслава Чорновола (ukrán nyelven). Третє око, 2012. március 24. [2012. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 13.)
  107. ↑ Pavlychko, Dmytro. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  108. ↑ Modern Ukrainian Literature. wnu-ukraine.com . World News Ukraine, 2011. október 16. [2011. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 26.)
  109. ↑ Pchilka, Olena. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  110. ↑ Petrov, Viktor. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  111. ↑ Мочульський М. Марійка Підгірянка // Літературно-науковий вісник. — 1908. — Грудень. — С. 712–713 (ukrán nyelven). [2011. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
  112. ↑ Pidmohylny, Valeriian. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  113. ↑ Лесь Подерв'янський. Біографія (ukrán nyelven). Новинар. [2011. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  114. ↑ Помер письменник Юрій Покальчук : Новини УНIАН (ukrán nyelven). Ukrainian Independent Information Agency. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  115. ↑ Не наступайте на любов...(До 80-річчя від дня народження Юрка Покальчука) (ukrán nyelven). Національна бібліотека України імені В. І. Вернадського. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  116. ↑ РЕЧМЕДІН (ukrán nyelven). Лексика. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  117. ↑ Rylsky, Maksym. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  118. ↑ Shashkevych, Markiian. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  119. ↑ Шкляр Василь Миколайович (ukrán nyelven). УКРОП. [2018. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  120. ↑ Василь Шкляр (ukrán nyelven). Клуб сімейного дозвілля. [2011. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  121. ↑ Shuvalova Iryna (amerikai angol nyelven). PEN Ukraine . (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  122. ↑ Iryna Shuvalova (angol nyelven). Gates Cambridge , 2020. június 25. (Hozzáférés: 2022. március 24.)
  123. ↑ Samchuk, Ulas. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  124. ↑ Savka, Mar'iana, 1973-. Library of Congress . (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  125. ↑ Savka Maryana (amerikai angol nyelven). PEN Ukraine . (Hozzáférés: 2022. február 26.)
  126. ↑ Semenko, Mykhailo. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  127. ↑ Encyclopedia of Ukraine (angol nyelven). University of Toronto Press (1993. december 15.). ISBN 978-1-4426-5126-5 
  128. ↑ Symonenko, Vasyl. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  129. ↑ Скирда Людмила Михайлівна (ukrán nyelven). Літературно-меморіальний музей І.К.Карпенка-Карого. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  130. ↑ Людмила СКИРДА: «Я попробовала пойти китайским путем...» (orosz nyelven). Голос Украины. [2022. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  131. ↑ Марина Соколян: "Мій читач - привітна людина з високим IQ і купою інтересів" (ukrán nyelven). BBC. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  132. ↑ Sosiura, Volodymyr. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  133. ↑ Starytsky, Mykhailo. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  134. ↑ Stefanyk, Vasyl. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  135. ↑ Steshenko, Ivan M.. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  136. ↑ Stus, Vasyl. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  137. ↑ Tarnawsky, George. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  138. ↑ Teliha, Olena. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  139. ↑ Tychyna, Pavlo. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  140. ↑ Тризубий Стас. Життя без компромісів (ukrán nyelven). Репортер. [2014. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  141. ↑ Герасимова Г. П.. Тютюнник Григорій Михайлович, Енциклопедія історії України : у 10 т. / редкол.: В. А. Смолій (голова) та ін. [archivált változat] (ukrán nyelven). Інститут історії України НАН України. — К. : Наукова думка, 784. o. (2013). ISBN 978-966-00-1359-9 [archiválás ideje: 2016. március 13.] 
  142. ↑ Vahylevych, Ivan. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  143. ↑ Vovchok, Marko. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  144. ↑ Vovk, Vira. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  145. ↑ Vynnychenko, Volodymyr. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  146. ↑ Вишеславський Леонід Миколайович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  147. ↑ Vyshnia, Ostap. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  148. ↑ Zabuzhko, Oksana. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  149. ↑ Zahrebelny, Pavlo. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  150. ↑ Zerov, Mykola. Encyclopaedia of Ukraine. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  151. ↑ Жадан Сергій Вікторович (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)
  152. ↑ Жиленко Ірина (ukrán nyelven). Інститут енциклопедичних досліджень НАН України. (Hozzáférés: 2022. április 13.)

Kapcsolódó szócikkek