Västergötland tartomány

Västergötland
Västergötland címere
Közigazgatás
Ország	Svédország
Történelmi országrész	Götaland
Megye	Västra Götaland megye
Népesség
Teljes népesség	1 382 615 fő (2020. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület
Összesen	16 672 km²
Jellegzetes virág
svédül	Ljung (Csarab)
latinul	Calluna vulgaris
Jellegzetes állat	Daru (Trana)
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 57° 43′ 41″, k. h. 12° 42′ 00″57.728, 12.757.728000°N 12.700000°EKoordináták: é. sz. 57° 43′ 41″, k. h. 12° 42′ 00″57.728, 12.757.728000°N 12.700000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Västergötland témájú médiaállományokat.

Västergötland ([ˈvɛsːtərˈjøːtland]) kiejtése^ⓘ Svédország egyik történelmi tartománya Dél-Svédországban. Szomszédai: Bohuslän, Dalsland, Värmland, Östergötland, Småland és Halland tartományok, valamint a Kattegatt, a Vänern és Vättern tavak.

Megye

Bővebben: Västra Götaland megye

1999-ben Skaraborg, Älvsborg valamint Göteborg és Bohus megyéket a mai Västra Götaland megyébe olvasztották bele. A tartomány az új megye területén fekszik, kivéve Habo és Mullsjö járásokat, amelyek most Jönköping megyében vannak.

Történelem

Bővebben: Västergötland tartomány történelme

Västergötland városai (a városjog elnyerésének éve)

• Alingsås (1619)
• Borås (1622)
• Falköping (kb. 1200)
• Göteborg (1621)
• Hjo (kb. 1400)
• Lidköping (1446)
• Mariestad (1583)
• Mölndal (1922)
• Skara (kb. 988)
• Skövde (kb. 1400)
• Tidaholm (1910)
• Trollhättan (1916)
• Ulricehamn (akb. 1400)
• Vänersborg (1644)

Földrajz

Bővebben: Västergötland tartomány földrajza

• Legmagasabb hegycsúcs: Galtåsen – 362 méter
• Nemzeti parkok: Tiveden, Djurö

Kultúra

Bővebben: Västergötland tartomány kultúrája

Címer

Bővebben: Västergötland tartomány címere

A címert 1560-ban, I. Vasa Gusztáv temetésekor kapta. A tartomány hercegség is, ezért hercegi korona is látható a címeren.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Västergötland tartomány témájú médiaállományokat.

• Västergötland^{[halott link]} – Turista információk