VI. Alfonz portugál király
VI. Alfonz | |
Portugál Királyság királya | |
Uralkodási ideje | |
1656 – 1683 | |
Elődje | IV. János portugál király |
Utódja | II. Péter portugál király |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Bragança-ház |
Született | 1643. augusztus 21. Ribeira Palace[1] |
Elhunyt | 1683. szeptember 12. (40 évesen) Sintra National Palace[1] |
Nyughelye | Pantheon of the House of Braganza |
Édesapja | IV. János portugál király |
Édesanyja | Luisa Francisca de Guzmán |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Marie Françoise Élisabeth de Savoie |
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Alfonz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
VI. Alfonz (Dom Afonso VI.) (Lisszabon, 1643. augusztus 21. – Lisszabon, 1683. február 12.) Portugália második Bragança-házi uralkodója.
Élete
13 évesen került trónra, de alkalmatlan volt az uralkodásra: betegsége megbénította bal oldalát és elmeállapota is ingatag volt. Helyette anyja kormányozta az országot régensként 1662-ig, amikor Castelo Melhor grófja rávette Alfonzot, hogy küldje kolostorba az anyját.
Ezután Portugália sorozatos győzelmeket aratott Spanyolország felett, például 1663-ban Ameixalnál, 1664-ben Castel Rodrigónál, 1665-ben Montes Clarosnál. Ennek eredményeképpen Spanyolország 1668-ban végleg elismerte az 1640-ben elszakadt Portugália függetlenségét.
Időközben Alfonzot elhagyta a felesége, és házasságukat a férj cselekvőképtelensége miatt felbontották. Az elvált asszony Alfonz fivéréhez, Péterhez ment feleségül, akit „az ország védelmezőjévé” nyilvánítottak, és később II. Péter néven lépett a trónra.
Alfonz 1667-ben lemondott a trónról, és haláláig gyakorlatilag fogságban tartották az Azori-szigeteken és Sintrában. 1683-ban, 40 évesen hunyt el.
Források
- ↑ a b portugál Wikipédia (portugál nyelven)
- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 34. o.
Előző uralkodó: IV. János |
|
Következő uralkodó: II. Péter |