Vannellidae

Vannellidae
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Discosea
Csoport: Flabellinia
Csoport: Vannellida
Csoport: Vannellidae
Bovee 1970
Nemzetségek
  • Clydonella
  • Discamoeba
  • Lingulamoeba
  • Paravannella
  • Pessonella
  • Platyamoeba
  • Protosteliopsis
  • Ripella
  • ?Unda
  • Vannella
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vannellidae témájú rendszertani információt.

A Vannellidae az Amoebozoa talajban, édes- és sós vízben megtalálható kládja.[1][2] Leggyakoribb nemzetsége a Vannella.

Történet

Fajai korábban a Thecamoebidae tagjai voltak.[3] A klád típusnemzetségét, a Vannellát Bovee 1965-ben, a Vannellidae kládot 1970-ben írta le,[4] a Vannellidát 2005-ben írták le Smirnov et al.[5]

Morfológia

A sejt mozgáskor általában lapos és legyező alakú, de egyes fajai hosszúak és keskenyek, elöl egyértelmű átlátszó peremmel,[6] továbbá vannak félkör, félhold vagy spatula alakú fajai is.[7] A legtöbb amőbában az endoplazma a sejt közepén át mozog, de a Vannellidában lánctalpszerű görgő mozgás történik a külső membránnal. Amőbái általában 10–40 μm-esek, néhányuk kisebb vagy nagyobb.

A Vannellidae külső fedővel, glikokalixszal rendelkezik, mely általában 10–20 nm-es, de vastagsága fajonként eltér. Egyes fajokban hajszerű szálak, glycostylusok indulnak ki a glikokalixból.[2]

Nem alkot elkülönülő alállábakat, állábakat is csak lebegő állapotában figyelték meg.[7] A széles elülső hialoplazma a sejt felét is kiteheti, míg a granuloplazma gyakran egy szubsztrát feletti dombban koncentrálódik.[5]

Sejtmagjában a nukleólusz általában laterális, a Vannella plurinucleolus többel is rendelkezik.[8]

Élőhely

Az egyik leggyakoribb Amoebozoa-klád tengeri és édesvízi környezetben,[7] de megtalálható füves puszták talaján és marhatrágyában is.[9][10] Biofilmben először 2011-ben észlelték Lasjerdi et al.[3] Házilégy-lárvákat tartalmazó trágyában gyakoribb, mint lárva nélküli régiben vagy újban, ennek oka lehet, hogy a lárvákkal rendelkező trágyában több baktériumfaj van.[9] Édesvízi élőhelyeken az Amoebidae és Hartmannellidae kládoktól függetlenül jelent meg.[11]

Életciklus

A Vannella fimicola protoszteloid sporokarpikus.[5] Egyes Vannellidae-fajok cisztát képezhetnek,[3] a ciszta gyakran legyező, a trofozoita csillag alakú.[12]

Genetika

A Vannella simplex mitokondriális genomja jelentős távolságot mutat közeli rokonától, a Neoparamoeba pemaquidensistől. A hasonlóságok család- és nemzetségszintig vannak korlátozva, a nemzetségnél kisebb kládok hasonlóságai nehezen láthatók.[13]

Ökológia

Bakterivorként egyes baktériumfajok ritkaságához járul hozzá,[10] felszínhez kötődő és nem kötődő baktériumokat egyaránt eszik állábaival.[9] A teljes nitrogén- és széntartalom mennyiségével negatív korrelációt mutat mennyisége marhatrágyában.[9]

Parazitizmus

Vizsgálják a Vannellidae fajait a parazitizmusra. Egyes fajok megtalálhatók édesvízi halak kopoltyúiban, nehezítve a halak hasznosítását. A jelenleg vizsgált kezelések közt vannak mesterséges és növényi eredetű vegyületek is. 2020-ban ezeket még in vitro vizsgálták, de remélhetőleg in vivo is elindulhatnak a vizsgálatok a problémák csökkentéséhez.[14] A Vannella, a Neoparamoeba és a Platyamoeba a leggyakoribb nemzetségek halkopoltyúkban, azonban a Vannellát amőbás kopoltyúbetegséggel élő tünetmentes és tünetes halakban egyaránt ismertek, a Neoparamoeba betegséget és halált is okozhat anadrom (például Salmo salar) és demerzális (például Scophthalmus maximus) halakban egyaránt, negatívan hatva a haliparra.[15]

Bár nem közvetlen humán patogének, a szabadon élő amőbák, így a Vannellidae is, hordozhatnak patogéneket, például kisspórásokat. Ezek átadására való képességük miatt klinikailag azonosítandók.[3] A patogéneket a szimbiózis védi a klórtól és más víztisztító eljárásoktól.[15]

Szimbiózis

A kisspórások[3] mellett egyes fajai Gammaproteobacteria- és Alphaproteobacteria-fajokkal (például HT99, CC99, illetve Nucleicultrix amoebiphila) is szimbiózisban élnek, de nem ismert, hogy e kapcsolat mutualista-e.[8]

Magi endoszimbiontái különböző környezetekben élnek: a Nucleicultrix az egész magban él, egy Pn jelű Naegleria-endoszimbionta Chlamydiales-faj a nukleóluszban, míg a Nucleophilum a mag körüli térben él.[8]

Rendszertan

A Vannellidae besorolásának problémái nemzetség szintjétől indulnak. A besorolásra használt morfológiai és genetikai információk ellentmondanak: több Vannellida-faj genomszekvenálása vegyes morfológiai jellemzőket mutatott. 2007-ben 40 genetikailag azonosított Vannellidae-faj volt. A molekuláris filogenetikai eredmények alapján a Vannellidae a Flabellinia tagja, annak alállábbal rendelkező többi kládjának testvércsoportja. 2007-ben a Vannella rendszertana bővült a korábbi Platyamoeba nemzetséggel. Korábban előbbit a glycostylusok jelenléte alapján különböztették meg, genetikai elemzéssel kimutatták, hogy a két nemzetség nem különbözik genetikailag.[2] Az Unda egy Vannella-izolátumhoz tartozó nemzetség, így a Vannella része, a Pessonella egy Vannella-életciklusszakaszt leíró nemzetség.[5]

Tenyészthetőség

Legjobban fűmaginfúzióval tenyészthető, de Prescott–James-közegben, fűmagtartalmú és tápanyagmentes agarral is tenyészthető. Fűmagtartalmú agar és víz keverékében Mrva és Garajová nem tenyésztették egyetlen faját se.[16]

Jegyzetek

  1. ↑ szerk.: Moselio Schaechter: Protists, Eukaryotic microbes. Academic Press, 202. o. (2011). ISBN 9780123838773 
  2. ↑ a b c Smirnov AV, Nassonova ES, Chao E, Cavalier-Smith T (2007. július 18.). „Phylogeny, evolution, and taxonomy of vannellid amoebae”. Protist 158 (3), 295–324. o. DOI:10.1016/j.protis.2007.04.004. PMID 17602867. 
  3. ↑ a b c d e Lasjerdi Z, Niyyati M, Haghighi A, Zaeri F, Nazemalhosseini Mojarad E (2011. december 1.). „First report of Vannellidae amoebae (Vannella spp.) isolated from biofilm source”. Iran J Parasitol 6 (4), 84–89. o. ISSN 1735-7020. PMID 22347317. PMC 3279898. 
  4. ↑ Dyková I, Boháčová L, Fiala I, Macháčková B, Pecková H, Dvořáková H (2005. május 31.). „Amoebae of the genera Vannella Bovee, 1965 and Platyamoeba Page, 1969 isolated from fish and their phylogeny inferred from SSU rRNA gene and ITS sequences”. Eur J Protistol 41, 219–230. o. 
  5. ↑ a b c d Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  6. ↑ Family Vannellidae Bovee, 1970. Microworld. (Hozzáférés: 2016. július 4.)
  7. ↑ a b c Marzouk AM, Mashaly MI, Reda ES, El-Naggar MM (2024. február 20.). „The record of Vannella species (Vannellidae, Discosea, Amoebozoa) from freshwater sources in Dakahlyia Governorate, Egypt”. Arch Microbiol 206 (3). DOI:10.1007/s00203-024-03837-4. PMID 38376635. PMC 10879259. 
  8. ↑ a b c Schulz F, Tyml T, Pizzetti I, Dyková I, Fazi S, Kostka M, Horn M (2015. augusztus 25.). „Marine amoebae with cytoplasmic and perinuclear symbionts deeply branching in the Gammaproteobacteria”. Sci Rep 5. DOI:10.1038/srep13381. PMID 26303516. PMC 4642509. 
  9. ↑ a b c d Neupane S, Saski C, Nayduch D (2021. december 15.). „House fly larval grazing alters dairy cattle manure microbial communities”. BMC Microbiol 21. DOI:10.1186/s12866-021-02418-5. PMID 34911456. PMC 8672618. 
  10. ↑ a b Kurm V, van der Putten WH, Weidner S, Geisen S, Snoek BL, Bakx T, Hol WHG (2019. március 18.). „Competition and predation as possible causes of bacterial rarity”. Environ Microbiol 21 (4), 1356–1368. o. DOI:10.1111/1462-2920.14569. PMID 30803145. PMC 6850713. 
  11. ↑ Fiz-Palacios O, Romeralo M, Ahmadzadeh A, Weststrand S, Ahlberg PE, Baldauf S (2013. szeptember 11.). „Did terrestrial diversification of amoebas (amoebozoa) occur in synchrony with land plants?”. PLoS One 8 (9). DOI:10.1371/journal.pone.0074374. PMID 24040233. PMC 3770592. 
  12. ↑ Choi A, Seong JW, Kim JH, Lee JY, Cho HJ, Kang SA, Park MK, Jeong MJ, Choi SY, Jeong YJ, Yu HS (2024. május 27.). „Presence and diversity of free-living amoebae and their potential application as water quality indicators”. Parasites Hosts Dis 62 (2), 180–192. o. DOI:10.3347/PHD.24020. PMID 38835259. PMC 11150927. 
  13. ↑ Bondarenko N, Glotova A, Nassonova E, Masharsky A, Kudryavtsev A, Smirnov A (2018. április 1.). „The complete mitochondrial genome of Vannella simplex (Amoebozoa, Discosea, Vannellida)”. Eur J Protistol 63, 83–95. o. DOI:10.1016/j.ejop.2018.01.006. ISSN 1618-0429. PMID 29502046. 
  14. ↑ Jensen HM, Karami AM, Mathiessen H, Al-Jubury A, Kania PW, Buchmann K (2020. június 1.). „Gill amoebae from freshwater rainbow trout (Oncorhynchus mykiss): In vitro evaluation of antiparasitic compounds against Vannella sp.” (angol nyelven). J Fish Dis 43 (6), 665–672. o. DOI:10.1111/jfd.13162. ISSN 0140-7775. PMID 32291787. 
  15. ↑ a b Todd CD, Reyes-Batlle M, Valladares B, Lindo JF, Lorenzo-Morales J (2015. október 11.). „Vannellid species isolated from freshwater source in a park in Jamaica, West Indies”. Microbiol Insights 8 (Suppl 1), 7–9. o. DOI:10.4137/MBI.S30537. PMID 26512204. PMC 4603522. 
  16. ↑ Mrva M, Garajová M. The efficiency of cultivation media in recovering naked lobose amoebae from freshwater environments (2018. március 8.). „{title}”. Zool Stud 57. DOI:10.6620/2018.ZS.57-09. PMID 31966249. PMC 6517778. 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vannellidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk