Zólyomternye

Ez a szócikk Zólyomternyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Ternye (egyértelműsítő lap).
Zólyomternye (Tŕnie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rang község
Első írásos említés 1393
Polgármester Martina Kubincová
Irányítószám 962 34
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZV
Népesség
Teljes népesség403 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság516 m
Terület12,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 01′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 20″, k. h. 19° 01′ 60″
Zólyomternye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyomternye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyomternye (szlovákul: Tŕnie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban. Budás és Zólyomszabadi tartozik hozzá.

Fekvése

Zólyomtól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A település a 14. század második felében keletkezett a zólyomi váruradalom területén. Első írásos említése 1393-ban történt „Thirna” alakban. 1424-ban „Thernye” néven említik. Luxemburgi Zsigmond vámszedőhelyet létesített itt, mely a mai temető területén állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TERNYE. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 mértföldnyire; határjában legelője elég, keresetre módgya Zólyomi, és a’ Selmetzi piatzon, fája van, földgye sovány, és nehezen míveltetik.”[2]

1828-ban 32 házában 240 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ternye, tót falu, Zólyom vgyében, Bars vgyéhez közel: 237 kath., 3 evang. lak. Kat. paroch. templom. Sovány kősziklás határ. F. u. a kamara. Ut. p. Bucsa.”[3]

1872-ben lignit után kutattak itt. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

1925-ben csatolták hozzá Budás és Zólyomszabadi községeket. 1928-ban egy tűzvészben a falu fele leégett.

Népessége

1910-ben 403, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 344 lakosából 338 szlovák volt.

2011-ben 430 lakosából 388 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. 1696-ban reneszánsz, 1725-ben barokk stílusban építették át. 1936-ban bővítették és megújították. Megmaradtak gótikus jegyei, melyek keresztboltozatban és a déli oldalon levő a kapuzatban találhatók.
  • Fa haranglába a Hrabiny településrészen áll, a 20. század elején készült népi alkotás.
  • Zólyomszabadi fa haranglába a 20. század elején épült, a falu közepén kis téren áll. Egyik harangját 1667-ben öntötték.
  • Zóyomszabadi három népi lakóháza (kettő a 19. század második felében, egy pedig 1905-ben épült).

Külső hivatkozások

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.