Zsip

Zsip (Žíp)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rang község
Első írásos említés 1295
Polgármester Simon Béla
Irányítószám 980 21
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám RS
Népesség
Teljes népesség258 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület6,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 52″, k. h. 20° 12′ 06″
Zsip weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsip témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsip (szlovákul Žíp) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Rimaszombattól 13 km-re keletre, a Balog bal partján fekszik.

Története

A települést 1295-ben "Izep" alakban említik először. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Isyp", 1395-ben "Isep", 1427-ben "Iseph" néven szerepel. Balog várának uradalmához tartozott, a Széchy család birtoka volt, majd a 17. századtól a murányi uradalom része. A török elpusztította. Később a Coburg és Fáy családok birtoka. 1778-ban 290 lakosa volt. 1828-ban 33 házában 288 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZSÍP. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Bárczának szomszédságában, mellynek filiája; földgye középszerű, 1/4 részét a’ víz áradások járják."[2]

Fényes Elek szerint "Zsip, Gömör v. magyar falu, a Balogh völgyében: 19 kath., 269 ref. lak. Ref. anyaszentegyházzal. F. u. h. Koburg. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Zsip, balogvölgyi magyar kisközség, 65 házzal és 267 ev. ref. vallású lakossal. Ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke Ysyp néven emlékszik meg. 1427-ben Iseph néven említik, 1460-ban Balogvár tartozéka és ez uradalom sorsában osztozik, mígnem az újabb korban a Coburg herczegi családon kívül a Fáy család is, melynek itt Bodolló pusztán úrilaka is van, megveti benne a lábát. Református templomának építési ideje ismeretlen, Zsiphez tartozik Bodolló puszta, mely hajdan külön község volt. Még 1460-ban is falu. A község postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 226-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 225 lakosából 185 magyar és 32 szlovák.

Nevezetességei

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.