Sovuina (regio statistica slovena)

Vide etiam paginam discretivam: Sovuina (discretiva).
Wikidata Sovuina (regio statistica slovena)
Res apud Vicidata repertae:
Regiones statisticae Sloveniae, divisio administrativa
Civitas: Slovenia
Locus: 46°15′0″N 15°10′0″E

Fines

Procuratio superior: Slovenia

Forma

Area: 2 301 chiliometrum quadratum
Caput: Celeia

Sigla

Siglum autoraedarum: CE

Tabula aut despectus

Sovuina (regio statistica slovena): situs
Sovuina (regio statistica slovena): situs
Regio statistica Sovuina

Sovuina[1][2][3] (alia nomina[4][5][6] Souina, Souna; deinde: Savinia[7]) (Slovenice: Savinjska regija) est regio statistica Slovena circiter 260.025 (anno 2009) incolarum cuius urbs princeps Celeia est.

Nomen

Nomen autem regionis ŏrītur a nomine Sovuinae fluminis, tributarium Savi.

Geografia

Flumina

Municipia regionis statisticae Sovuinae

Municipia regionis statisticae Sovuinae, cum urbe, 31 sunt.

  1. Municipium urbanum Celeiae - Celeia (Slovenice: Celje),
  2. Braslovče,
  3. Dobje,
  4. Dobrna,
  5. Gornji Grad,
  6. Kozje,
  7. Laško,
  8. Ljubno,
  9. Luče,
  10. Mozirje,
  11. Nazarje,
  12. Podčetrtek,
  13. Polzela,
  14. Prebold,
  15. Rečica ob Savinji,
  16. Rogaška Slatina,
  17. Rogatec,
  18. Municipium Sancti Georgii Celeiensium - Fanum Sancti Georgii Celeiensium, (Slovenice: Šentjur),
  19. Slovenske Konjice,
  20. Šmarje pri Jelšah,
  21. Šmartno ob Paki,
  22. Solčava,
  23. Šoštanj,
  24. Štore,
  25. Tabor,
  26. Municipium urbanum Veleniarum - Veleniae, (Slovenice: Velenje),
  27. Vitanje,
  28. Vojnik,
  29. Vransko,
  30. Žalec,
  31. Zreče.

Notae

  1. ↑ Krain – politische Entwicklung und Adel in Mittelalter und Früher Neuzeit
  2. ↑ ZGODOVINSKI CASOPIS HISTORICAL REVIEW, LETNIK 56, LETO 2002 - IZDAJA ZVEZA ZGODOVINSKIH DRUSTEV SLOVENIJE, LJUBLJANA
  3. ↑ SZÁZADOK, A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT, KÖZLÖNYE - XL. ÉVFOLYAM. A VÁLASZTMÁNY MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTETTE, NAGY GYULA. TITKÁR. 1906 ÉVI FOLYAM. BUDAPESTEN, 1906. KIADJA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT.
  4. ↑ Krain – politische Entwicklung und Adel in Mittelalter und Früher Neuzeit
  5. ↑ ZGODOVINSKI CASOPIS HISTORICAL REVIEW, LETNIK 56, LETO 2002 - IZDAJA ZVEZA ZGODOVINSKIH DRUSTEV SLOVENIJE, LJUBLJANA
  6. ↑ SZÁZADOK, A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT, KÖZLÖNYE - XL. ÉVFOLYAM. A VÁLASZTMÁNY MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTETTE, NAGY GYULA. TITKÁR. 1906 ÉVI FOLYAM. BUDAPESTEN, 1906. KIADJA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT.
  7. ↑ Toponymum novatum

Nexus interni