Čaglica
| Čaglica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Velika Kladuša |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 608 fő[1] |
| Népsűrűség | 100,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,04 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 44″, k. h. 15° 59′ 10″45.112200°N 15.986100°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 44″, k. h. 15° 59′ 10″45.112200°N 15.986100°E | |
Čaglica falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában. Közigazgatásilag Velika Kladušához tartozik.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 35, közúton 55 km-re északra, Velika Kladušától légvonalban 15, közúton 29 km-re délkeletre levő dombos, erdős vidéken, a Čaglica-patak és mellékvize, a Rašnica-patak völgyében, valamint a környező dombokon fekszik. Házai szétszórt csoportokban találhatók a dombok között.
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 4 | 0 |
| Bosnyák | 764 | 491 |
| Horvát | 0 | 6 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 4 | 111 |
| Összesen | 773 | 608 |
Története
A település már a középkorban is létezett. Területén, a Crkvina nevű helyen egy 13x9 méteres nagyságú, keletelt templom maradványait találták meg, melyet a neves horvát történész, Radoslav Lopašić az 1501-es egyházi tizedjegyzékben említett Szent Kereszt templommal azonosított.[4] A neve „Chaklych” [5] alakban szerepel a török előtti időkben keletkezett irakokban.[6]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Velika Kladuša község részeként a Bosznia-hercegovinai Föderáció területéhez került.
Oktatás
A település általános iskolája a crvacevaci iskola területi iskolája.[7]
Nevezetességei
A késő középkori Szent Kereszt templom alapfalai.[4]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11118
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11118
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Velika Kladuša (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Dr. Franjo Rački: "Popis župa zagrebačke biskupije", Starine, 4. köt., 203. o.
- ↑ Poreklo prezimena, selo Čaglica (Velika Kladuša). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 1.)
- ↑ Učenici Područne škole “Čaglica” dobili obnovljene i novoopremljene učionice. radiokladusa.ba . (Hozzáférés: 2024. január 21.)
További információk
