Augustów

Augustów
Augustów városa légifelvételen
Augustów városa légifelvételen
Augustów címere
Augustów címere
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságPodlasiei
Járás Járási jogú város
Rang város
Alapítás éve1550
Polgármester Wojciech Walulik
Irányítószám 16-300-tól 16-303-ig
Körzethívószám (+48) 87
Rendszám BAU
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség29 494 fő (2021. márc. 31.)[10]
Népsűrűség370 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület80,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 53° 51′, k. h. 22° 58′Koordináták: é. sz. 53° 51′, k. h. 22° 58′
Augustów weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Augustów témájú médiaállományokat.

Augustów (litván nevén: Augustavas, németül: Metenburg) történelmi város Lengyelország északkeleti részén a Podlasiei vajdaságban, 2019-ben 30 190 lakosa volt.[11][12]

Fekvése

Augustów a Mazuri-tóhátság területén fekszik, így számtalan folyó és tó található a környékén. A városon a Netta folyó és az Augustówi-csatorna is keresztülhalad. Közigazgatásilag a Podlasiei vajdasághoz tartozik 1999 óta, korábban a Suwałki vajdaság része volt (1975–1998) annak megszűnéséig. A város Augustów megye és Augustów gmina székhelye.

Története

A települést először 1496-ban említik, majd II. Zsigmond Ágost lengyel királytól 1557-ben megkapta a királyi városi címet és az azzal járó jogokat. Hálából a város felvette az uralkodó nevét, azóta nevezik Augustównak. A fejlődésnek indult várost újratervezték, és rendkívül precíz, új településszerkezetet kapott, tágas piactérrel a közepén. 1569-ig Augustów a Litván Nagyfejedelemséghez tartozott, majd a lublini unió után a Lengyel Királyság részévé vált, viszont a temetője a Litván Nagyfejedelemségben maradt. A II. János Kázmér lengyel király ellen lázadó tatárok 1656-ban felégették Augustówot, és a 17. század második felében pestisjárvány is sújtotta a környéket. 1795-ben Lengyelország III. felosztása után a várost Poroszországhoz csatolták. 1807-ben a város visszatért a lengyel uralom alá a Varsói Hercegség részeként. Az 1815-ös bécsi kongresszust követően a Kongresszusi Lengyelország részévé vált, később Oroszország része lett. Lengyelországhoz csak 1918-ban, a függetlenség visszaszerzése után került vissza.

1842-ben területi székhellyé vált, majd a lengyel királyság teljes annektálása után az 1860-as évektől Suwałkiból irányították. 1875 körül mintegy 9600 lakosa volt a városnak, akik főleg szarvasmarha- és lókereskedelemmel, valamint ágynemű és zsákok gyártásával foglalkoztak.[13] Az 1830-as évek elején megépült az Augustówi-csatorna, amely a Visztula és a Nyeman folyókat kötötte össze, ezzel jelentősen fellendítve a város kereskedelmét. A Szentpétervár–Varsó-vasútvonal 1899-ben érte el a várost, ekkorra a lakossága már 12 800 körül alakult.[14] Az első világháború alatt az orosz hadsereg sikeres ellentámadást hajtott végre a német hadsereg ellen az 1914-es augustówi csata során, a visztulai csata előkészítéseként. Az első világháború után az 1920-ban a lengyelek és a szovjetek küzdöttek meg egymással. 1939 és 1941 között a szovjet csapatok elfoglalták a várost. Sok lakót kazahsztáni száműzetésbe küldtek, ahonnan néhány év után visszatérhettek. 1941. június 22-én, még mielőtt a németek elfoglalták a várost, a szovjetek 30-34 lengyel foglyot öltek meg Augustówban az NKVD mészárlásainak részeként. A német erők 1944-ig megszállva tartották a települést. A második világháború a város körülbelül 70%-ának megsemmisülését, valamint a lakosság többségének halálát vagy elmenekülését hozta magával, köztük több ezer zsidó lakosét, akiket a csatorna és a folyó közötti gettóban tartottak fogva. A németek szinte mindegyiküket kivégezték, de 1945-ben a szovjetek a közelben végeztek a lengyel Armia Krajowa fegyveres ellenállási szervezet tagjaival is.

1970-ben Augustówot hivatalosan is elismerték egészségügyi és relaxációs üdülőhelyként. 1973-ban a környező településeket is ennek a zónának a részévé tették, így a város és környéke népszerű üdülőövezet lett.

Demográfia

1897[15]
Nemzetiség Lélekszám %
lengyel 5882 76,6
zsidó 3630 28,5
orosz 2381 18,7
fehérorosz 357 2,8
mari 156 1,2
német 131 1
tatár 117 0,9
litván 20 0,2
egyéb nemzetiség 69 0,5
Összesen 12 743 100
1921[16]
Nemzetiség Lélekszám %
lengyel 6705 76,6
zsidó 1962 22,4
orosz 51 0,6
fehérorosz 8 0,1
német 6 0,1
egyéb nemzetiség 20 0,2
Összesen 8762 100
2002[17]
Nemzetiség Lélekszám %
lengyel 28 668 96,5
orosz 64 0,2
roma 41 0,1
egyéb nemzetiség 932 3,1
Összesen 29 705 100

Testvérvárosok[18]

Galéria

  • II. Zsigmond Ágost lengyel király emlékműve a belvárosban
    II. Zsigmond Ágost lengyel király emlékműve a belvárosban
  • Jézus Szent Szíve bazilika
    Jézus Szent Szíve bazilika
  • Az Augustówi-csatorna helyi zsilipje
    Az Augustówi-csatorna helyi zsilipje
  • Szűz Mária kápolna a Studzienicznában
    Szűz Mária kápolna a Studzienicznában
  • Történelmi bérházak a belvárosban
    Történelmi bérházak a belvárosban
  • Történelmi bérház a belvárosban
    Történelmi bérház a belvárosban
  • Studzieniczne-tó
    Studzieniczne-tó
  • Szálloda a belvárosban
    Szálloda a belvárosban

Jegyzetek

  1. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/porto-ceresio
  2. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/druskienniki
  3. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/tuusula
  4. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/szklarska-poreba
  5. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/slonim
  6. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/grodno
  7. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/debica
  8. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/suprasl
  9. ↑ http://urzad.augustow.pl/content/rudki
  10. ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/062013901011-0977539?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 5.
  11. ↑ Augustów - oficjalny serwis miejski (lengyel nyelven). www.augustow.pl. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. ↑ Poland. 2020–03–17. ISBN 978-92-64-31313-2 Hozzáférés: 2020. május 2.  
  13. ↑ (2007. december 1.) „Scribner, Charles, (26 Jan. 1890–11 Feb. 1952), President: Charles Scribner’s Sons New York, NY, since 1932; Charles Scribner’s Sons, Ltd, London, England; Director, Grosset & Dunlap, Inc., Bantam Books, Inc”. Who Was Who, Kiadó: Oxford University Press.  
  14. ↑ (2007. december 1.) „Chisholm, Hugh, (22 Feb. 1866–29 Sept. 1924), Editor of the Encyclopædia Britannica (10th, 11th and 12th editions)”. Who Was Who, Kiadó: Oxford University Press.  
  15. ↑ K., P. (1897. június 1.). „The Census of the Russian Empire”. The Geographical Journal 9 (6), 657. o. DOI:10.2307/1774927. ISSN 0016-7398.  
  16. ↑ Pietnoczka, Paweł (2018. december 31.). „Sytuacja językowa na Ukrainie w świetle powszechnego spisu ludności oraz badań socjologicznych”. Sprawy Narodowościowe (50). DOI:10.11649/sn.1671. ISSN 2392-2427.  
  17. ↑ Wayback Machine. web.archive.org, 2014. július 1. [2014. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  18. ↑ MIASTA PARTNERSKIE (lengyel nyelven). Strona Urzędu Miejskiego w Augustowie, 2016. március 10. (Hozzáférés: 2020. május 2.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Augustów című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.