Grodnó

Ez a szócikk a burgenlandi faluról szól. Grodno fehéroroszországi város tekintetében lásd: Hrodna.
Grodnó (Grodnau)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Máriafalva településrésze
Járás Máriafalva
Alapítás éve1388
Polgármester Reinhard Berger (SPÖ)
Irányítószám 7433
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség334 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság413 m
Terület4,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 22′ 32″, k. h. 16° 15′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 32″, k. h. 16° 15′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Grodnó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grodnó (németül: Grodnau) Máriafalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 10 km-re északra, Máriafalvától 2 km-re északkeletre, a Borostyánkői-hegység lábánál, a Grodnói-patak partján fekszik.

Története

Neve ősi szláv településre utal, mely a falu nevének felbukkanásától jóval régebben keletkezett. A mai települést 1388-ban "Kroghdnugh" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település "Karadna" néven szerepel. Lakói főként a borostyánkői uradalomhoz tartozó bányászok voltak. Fejlődését alapvetően a közeli borostyánkői kén és rézbányák határozták meg. 1636-ban a település a Batthyány család birtoka lett. 1669-ben földesurai Batthyány Pál és Kristóf a települést a pinkafői uradalomhoz csatolták. 1763-ban a gyimótfalvi uradalom része lett.

Vályi András szerint " GRODNAU. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Márjásdorfhoz nem meszsze, mellynek filiája, Borostyánkőhöz fél mértföldnyire, határbéli földgyei soványak lévén, harmadik Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint " Grodnau, német falu, Vas vmegyében: 150 kath., 159 ágostai lak. A jormansdorfi urad. tartozik."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Grodnó, lakosainak száma 462, akik németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 61. Postája Máriafalva, távírója Tarcsa, Szalónak."[3]

1910-ben 382, többségben német lakosa volt jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A településnek 1958-ig csak egy fa haranglába volt, ekkor épült fel mai temploma.

Nevezetességei

A település kisméretű Jézus Szíve templomát 1958-ban építették, jórészt Amerikába kivándorolt grodnóiak adományából.

Híres emberek

Itt született 1925. június 16-án Otto Muehl képzőművész, akcióművész, a bécsi akcionisták alapító tagja.

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások