Kehidakustány

Kehidakustány
Kehidakustány címere
Kehidakustány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállás község
Polgármester Lázár István (független)[1]
Irányítószám 8784
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség1185 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kehidakustány (Magyarország)
Kehidakustány
Kehidakustány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 36″, k. h. 17° 05′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 36″, k. h. 17° 05′ 40″
Kehidakustány (Zala vármegye)
Kehidakustány
Kehidakustány
Pozíció Zala vármegye térképén
Kehidakustány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kehidakustány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kehidakustány község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban.

Fekvése

Kehidakustány Zala vármegye északi részén, a Zala észak-déli irányú völgyében, annak két partján terül el; a nyugati oldalon Kehida, a keletin pedig Kustány községrész helyezkedik el.

Két észak-déli irányú mellékút szeli át a települést. Az egyik, a fontosabb Zalakomár–Zalacsány–Zalaszentgrót közti 7352-es mellékút a nyugati oldalon, Kehidát érintve húzódik, a másik a keleti parti településeket összekötő 7335-ös út, amely a kustányi településrészen halad végig. Országos közútként számozódik még a település két belső útja (7356-os, 7357-es), a falu két része között az előbbi út hídja biztosítja az átkelést. A 7352-esből a község északi határában ágazik ki a 73 208-as számú mellékút, amely a zsáktelepülésnek tekinthető Kallósdra vezet.

Autóbuszok Keszthely és Zalaszentgrót felől szolgálják ki; vasútvonal nem érinti. Érdekesség viszont, hogy a település kustányi részét érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[3]

Nevének eredete

A Kehidakustány elnevezés a korábban önálló két település Kehida és Kustány összevonásával alakult ki. Egyik magyarázat szerint a Kehida elnevezés a két ittlévő zalai hídra utal. Mások a „ketőd” (másodszülött fiú) szóban látják a név gyökereit. A harmadik magyarázat szerint a tatárjárás hatására kialakult nyelvi változást (monoftongizáció) konzerválta az összetett szó. Az előtag így "kewe" vagy "kewi", az utótag pedig a "hida" lenne (kőhíd), az előtag második felének eltűnésével. A Kustány ómagyar személynév származéka. A szó maga török eredetű.

Története

Kehidakustány területén legkorábban a bronzkorban alakult ki állandó település. Később, a kelták lakták a vidéket. Az avarok jelentős települést hoztak létre itt. A községben két gazdag temetőt is feltártak. 1941 előtt három község volt a mai Kehidakustány területén: Kehida, Kustány és Barátsziget.[4]

Kehida az Árpád-kori Zala vármegye központi területén feküdt, továbbá stratégiai szerepe volt, hogy itt volt a legdélebbi zalai átkelés – mivel a délebbi területek mocsarasok voltak –, így már korán jelentős településsé fejlődött.

Első említése 1232-es, amikor is itt ülésezett az ország első nemesi bírósága. A „Zalán inneni és túli” serviensek ítélkeztek a veszprémi püspök és Ogusz bán ügyében. A 13. és 14. század során több oklevél is készült itt, illetve több vármegye- illetve nádori gyűlés színtere volt. Legnagyobb birtokosai 1322-ig a Koppányi, majd a Kanizsai család volt, de a Hédervári és a Szentkirályi család is rendelkezhetett némi földterülettel.

1441-ben a Kanizsai család a trónért vívott harcban Erzsébet királyné mellé állt, így I. Ulászló a kehidai vámot a Pethő családnak adta, miközben megtartotta a Kanizsaiakat korábbi birtokukon, akik 1523-ig tetemes adósságot halmoztak fel, így ekkor a falut a Hassági családnak adták, akik hamarosan udvarházat is építettek itt.

Barátsziget 1941-ben lett be Kehida része.

Kustány Kehidához hasonlóan az Árpád-korban alakult ki mint részben királyi birtok. Első említése 1275-ből való, majd 1411-ben Csapi András kapta meg a települést. Birodalma azonban felbomlott, és a kialakult három községrész (Alsó-, Felső- és Egyházaskustány más-más családok birtokába került.

A 16. században a török támadások folyamatossá váltak, így 1554-ben a földesurak erődítménnyel látták el udvarházukat, majd később jelentős várrá alakítottak azt. Védelmi funkciót 1588-ig látta el sikerrel, amikor is a törökök Kanizsát megkerülve végigrabolták a Zala völgyét elpusztítva többek között Kehidát is.

A két falu a 17. század elején lassan ismét benépesült, és, bár a törökök többször portyáztak a területén, Kehida lassú fejlődést mutatott: Kustányban malom működött a Zalán, majd 1678-tól vám is. 1681-ben a Hertelendy család lett a falu földesura. Birtoklásuk idején Kehida ismét jelentős településsé alakulhatott, ahol a 18. század elején iskola is nyílt, ahova a kustányiak is jártak.

1757-ben házasulás révén jutott a Deák család tulajdonába a település, és 1854-es eladásáig náluk is maradt. Ekkor Széchenyi Ödön vásárolta meg Deák Ferenctől, majd adta tovább a Beronyi bankárcsaládnak, akiktől végül a Károlyiakhoz került.

1895-től 1974-ig erre haladt a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy-vasútvonal. A vasút megérkeztével komoly polgárosodási folyamat indult meg Kehidán: több kereskedő és mesterember jelent meg a településen. 1924-ben a részben kiparcellázott Károlyi-birtokon egy mezőgazdasági iskola nyílt meg, amely a környék egyedüli kistelepülésen működő középiskolai létesítménye lett.

Az 1960-as évektől lassú elvándorlás jellemzi a két települést, amely a 70-es években gyorsult, mivel megszűnt a környéket kiszolgáló vasútvonal, illetve 1977-ben a mezőgazdasági szakiskola is.

A két település egyesülésére 1977-ben került sor. Kehidakustány számára komolyabb gazdasági fejlődést egy termálfürdő kiépítése hozta, melynek révén jelentős idegenforgalmi és vendéglátó hálózat épülhetett ki a 90-es és 2000-es évek során.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szaló Árpád (független)[5]
  • 1994–1998: Szaló Árpád (független)[6]
  • 1998–2002: Szaló Árpád (független)[7]
  • 2002–2006: Lázár István (független)[8]
  • 2006–2010: Lázár István (független)[9]
  • 2010–2014: Lázár István (független)[10]
  • 2014–2019: Lázár István (független)[11]
  • 2019-től: Lázár István (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1218
1190
1187
1293
1162
1185
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, cigány 0,32%, német 2,05%. A lakosok 55,9%-a római katolikusnak, 2,6% reformátusnak, 0,59% evangélikusnak, 0,42% görögkatolikusnak, 6,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (33,14% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességek

Deák-kúria

Kehida műemlékei:

Kustány műemlékei:

  • A 19. században ácsolt, 1987-ben helyreállított római katolikus fa harangláb a Hunyadi úton, egy járdaszigeten áll, és lécrácsos kerítés veszi körül. Helyrajzi száma: 612/2, műemlékvédelmi törzsszáma 6513. Hét, ferde támaszokkal merevített oszlopa gerendarácsra áll, fölöttük deszkával fedett sátortető, a tetején kettős kereszt. Egy harangja van.
  • A gótikus templomrom a falu külterületén, a zalaparti erdőben áll. Helyrajzi száma: 0376/2, műemlékvédelmi törzsszáma 8894.

A Zala völgyében álló, keletelt, téglafalazatú templomot a 14. században emelték. Ma már csak nyugati homlokzatának egy része, valamint az északi és a déli fal egy-egy kis szakasza áll. A nyugati homlokzat egy része az oromfal magasságáig megmaradt; a csatlakozó É-i és D-i falszakasz jóval alacsonyabb. A nyugati homlokzat középtengelyében nyílt egykor a kapu, felette konzolpárról induló torony csonkja látható, két oldalán csúcsíves vakívsor töredékekkel. A nyugati falon barokk és középkori boltozat maradványai vehetők ki. A középkorban Alsókustány (avagy Egyházaskustány) plébániatemploma volt; papját megemlíti az 1333-ban kelt pápai tizedjegyzék. A török időkben erősen megrongált templomot a 18. században helyreállították, majd a 19. században pusztulásnak indult.

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kehidakustány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
  4. ↑ Kehidakustány története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Kehidakustány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kehidakustány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  7. ↑ Kehidakustány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kehidakustány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. ↑ Kehidakustány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. ↑ Kehidakustány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  11. ↑ Kehidakustány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források

Commons:Category:Kehidakustány
A Wikimédia Commons tartalmaz Kehidakustány témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek