Vállus

Vállus
Szent Mihály-templom
Szent Mihály-templom
Vállus címere
Vállus címere		 Vállus zászlaja
Vállus zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás község
Polgármester Herczeg Béla (független)[1]
Irányítószám 8316
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség105 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 51′, k. h. 17° 18′Koordináták: é. sz. 46° 51′, k. h. 17° 18′
Vállus (Zala vármegye)
Vállus
Vállus
Pozíció Zala vármegye térképén
Vállus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vállus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vállus község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.

Fekvése

Vállus a Keszthelyi-fennsík délkeleti részén, egy hegyoldalon fekszik. A község északi határszélén fut a Tapolca és Keszthely összekapcsolásában fontos szerepet játszó, Lesencetomaj–Várvölgy–Zalaszántó közt húzódó 7342-es út, illetve egy rövid szakaszon érinti a határát a Keszthely-Várvölgy közti 7343-as út is. A település központjába a 7342-es útból Várvölgytől délnek, dél felé kiágazó, bő másfél kilométer hosszú, 73 157-es számú mellékúton lehet eljutni; a központtól dél felé továbbhaladva ugyanez az út korlátozott forgalmú erdészeti útként egészen Balatongyörökig folytatódik. A településre Keszthely és Tapolca felől járnak autóbuszok.

Története

Vállus első említése 1121-ből való, amikor a almádi monostor kapta meg a királytól kegyes ajándékként. 1359-ben Ujlaki Miklós herceghez került a település, majd 1525-től a Sárkány család lett az új birtokos. A 15. században a község felett pálos monostor állt.

A falut már korán elérik a török hadak. 1540-ben a lakosság két török katonát fogságba ejtett, és értük jelentős váltságdíjat kapott. 1546-tól azonban folyamatosan a törököknek adózott, és fokozatosan elnéptelenedett 1626-ra.

1738-ban Festetics Kristóf vásárolta meg a települést, és hozzácsatolta a keszthelyi Festetics birtokhoz. Ő indította meg a Vállus újratelepítését német ajkú lakosokkal. A 18. és 19. században a lakosság zömét a zsellérek és apróföldes jobbágyok tették ki. A lakosság elsősorban kukorica- és rozstermelésből élt, illetve az uraság számára disznót tartottak. A megművelt földek nagy része is a Festetics-majorság részét képézte.

A 19. században a község környékén növekedett a szőlők aránya, így a település extrajövedelemre tehetett szert a bor Keszthely és Tapolca piacán való értékesítéséből.

A lakosok helyzete az 1920-as földosztás után nagyban javult, amikor is 158 kataszteri hold földet osztottak szét a nagybirtokból. 1945-ben pedig újabb 138 kataszteri holdat osztottak ki az apró településen. Az 1950-es évektől sok helyi lakos helyezkedett el tapolcai, keszthelyi munkahelyeken, vagy az uzsai bányában. Azonban a helyi infrastruktúra is nagyban javult, 1957-től menetrend szerinti autóbuszjárat, 1963-ban ivóvíz szolgáltatás indult meg a településen.

1966-ban azonban a település Várvölgy község irányítása alá került, így fejlődése megtorpant. 1990-ben vált ismét önállóvá, és immár a turizmus igényeinek megfelelően kezdett fejlődni.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szabó Joachim (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó Joáchim (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó Joachim (független)[5]
  • 2002–2006: Szabó Joachim (független)[6]
  • 2006–2010: Herczeg Béla (független)[7]
  • 2010–2014: Herczeg Béla (független)[8]
  • 2014–2019: Herczeg Béla (független)[9]
  • 2019-től: Herczeg Béla (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
135
136
127
106
100
105
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99,1%. A lakosok 74,4%-a római katolikusnak vallotta magát (21,7% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei

  • Középkori pálos kolostor maradványai
  • Kilátó a falu melletti hegyen
  • Medvehagyma tanösvény
  • Rákóczi-emlékmű
  • Szent István-szobor
  • Vállusi Vadlán-lik
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Képek

  • A kilátó
    A kilátó
  • Látkép a kilátóból
    Látkép a kilátóból
  • Szent István-szobor
    Szent István-szobor
  • Rákóczi-emlékmű
    Rákóczi-emlékmű

Jegyzetek

  1. ↑ a b Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. ↑ Vállus települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk