Berkenye (növénynemzetség)

Berkenye
Kerti berkenye (Sorbus domestica)
Kerti berkenye (Sorbus domestica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Maloideae
Nemzetség: Berkenye (Sorbus)
Alnemzetségek
  • S. subg. Aria
  • S. subg. Chamaemespilus
  • S. subg. Cormus
  • S. subg. Micromeles
  • S. subg. Sorbus
  • S. subg. Torminaria
  • besorolatlan Sorbus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Berkenye témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenye témájú médiaállományokat és Berkenye témájú kategóriát.

A berkenye (Sorbus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, egész Európában elterjedt, több mint 100, cserje- vagy fafajt magába foglaló nemzetség. A nemzetség tudományos neve a „fanyar” jelentésű kelta „sor” szóból eredeztethető, mely nyilván a termés ízére utal. Az arab sorbet vagy sherbet is ebből a szótőből származik, ami a gyümölcsből készíthető italra utal (sörbet). Hajlamosak a kereszteződésre. A rózsafélék több más nemzetségéhez hasonlóan (például szeder (Rubus), rózsa (Rosa)) ebben a nemzetségben is sok, egymástól nehezen megkülönböztethető, vitatott besorolású taxon lelhető fel.

Felhasználása

  • Főleg dísznövényként igen kedvelt, mert nemcsak mutatós, de a légköri szennyeződéseket is elviseli.
  • Luc- és jegenyefenyő csemete ültetvényeknél gyakran ültetik, mert igénytelen, megnő sovány, vagy száraz talajon is, gyorsan nő, elnyomja a magas, kórós vágásnövényzetet.
  • Haszon erdőkben télen bő avarral takarja be a talajt, a levelek gyorsan és alaposan lebomlanak, termékeny humusszal látva el a növényeket.
  • Alkalmas lavinák törmelékkúpjának megkötésére, mivel gyökérzete mélyre hatoló és messzire szétágazó.[1]
  • Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák.
  • Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek.
  • Fája jól megmunkálható, faragható, esztergálható és fényezhető.
  • Lombja jó takarmány juhok és kecskék számára.
  • Állatgyógyászatban bogyóit kecske- és sertésorbánc ellen használják.[2]

Fajok

Magyarországon az alábbi berkenyefajok fordulnak még elő:

  • Lisztes berkenye vagy süvölvény berkenye (Sorbus aria) (L.) Cr. – védett
  • Madárberkenye (Sorbus aucuparia) (L.)
  • Hazslinszky-berkenye (Sorbus austriaca) (Beck) Hedl. – védett
  • Dunai berkenye (Sorbus danubialis) (Jáv.) Kárp. – védett
  • Kerti berkenye (Sorbus domestica) L. – védett
  • Déli berkenye (Sorbus graeca) (Spach) Kotschy – védett
  • Svéd berkenye (Sorbus intermedia) (Ehrh.) Pers.
  • Jávorka-berkenye (Sorbus javorkae) – védett
  • Dunántúli berkenye (Sorbus pannonica) – védett
  • Soó-berkenye (Sorbus sooi) – védett
  • Duna-vidéki berkenye (Sorbus subdanubialis) – védett
  • Barkócaberkenye (Sorbus torminalis) (L.) Cr.
  • Törpe berkenye (Sorbus chamaemespilus) (L.)

Védettek a lisztes, déli és barkócaberkenye átmeneti kisfajai (minden lisztes levélfonákú berkenye).

  • Andreánszky-berkenye (Sorbus andreanszkyana)
  • Ádám-berkenye (Sorbus adamim)
  • Bakonyi berkenye (Sorbus bakonyensis)
  • Balatoni berkenye (Sorbus balatonica)
  • Bartha-berkenye (Sorbus barthae)
  • Boros-berkenye (Sorbus borosiana)
  • Budai berkenye (Sorbus semiincisa)
  • Csákberényi berkenye (Sorbus pseudovertesensis)
  • Dégen-berkenye (Sorbus degenii)
  • Gáyer-berkenye (Sorbus gayerana)
  • Gerecsei berkenye (Sorbus gerecseensis)
  • Kárpáti-berkenye (Sorbus karpatii)
  • Keller-berkenye (Sorbus eugenii-kelleri)
  • Keszthelyi berkenye (Sorbus decipientiformis)
  • Kevéserű berkenye (Sorbus pseudosemiincisa)
  • Nagylevelű berkenye (Sorbus latissima)
  • Rédl-berkenye (Sorbus redliana)
  • Rövidkaréjú berkenye (Sorbus pseudobakonyensis)
  • Sárgáslevelű berkenye (Sorbus pseudolatifolia)
  • Simonkai-berkenye (Sorbus simonkaiana)
  • Vértesi berkenye (Sorbus vertesensis)

Idegenhonos fajok:

  • Amerikai berkenye (Sorbus americana)Észak-Amerika keleti feléből származik
  • Díszes berkenye (Sorbus decora) – É-Amerika északkeleti része
  • Égerlevelű berkenye (Sorbus alnifolia) – hazája Kína, Japán, Korea, Tajvan
  • Erdélyi berkenye (Sorbus dacica) – Erdély, Bihar-hegység
  • Fehértermésű berkenye (Sorbus frutescens) – Kína kivéve a Dk-i részét
  • Kasmíri berkenye (Sorbus cashmiriana) – hazája Nyugat-Himalája, hegyvidéki erdők
  • Keleti berkenye (Sorbus commixta) – hazája Japán, Korea hegyvidéki erdők
  • Pekingi berkenye (Sorbus discolor) – É- és Ék-Kína
  • Svéd berkenye (Sorbus intermedia) – élőhelye Északnyugat-Európa
  • Széleslevelű berkenye (Sorbus x latifolia) – élőhelye Közép- és Nyugat-Európa erdei. Lehetséges, hogy a lisztes és a barkócaberkenye természetes hibridje
  • Türingiai berkenye (Sorbus x thuringiaca)Európa erdeiben él, a lisztes és a madárberkenye természetes hibridje
  • Sorbus esserteauana – élőhelye Délnyugat-Kína, hegyvidéki völgyek, erdők
  • Sorbus forestii – Délnyugat-Kína hegyvidéki erdeiből származó faj
  • Sorbus hupehensis – hazája Kína, hegyvidéki erdők
  • Sorbus sargentiana – Délnyugat-Kínából, hegyvidéki erdőkből származó faj
  • Sorbus scalaris – hazája Délnyugat-Kína, hegyvidéki erdők.
  • Sorbus thibetica – élőhelye Délnyugat-Kína, Himalája
  • Sorbus vestita – hazája Himalája, hegyvidéki erdők
  • Sorbus vilmorinii – hazája Délnyugat-Kína, hegyvidéki erdők.

Jegyzetek

  1. Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 139. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4
  2. Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 140. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4

További információk