Citi Open
Citi Open | |
A torna helyszíne, a William H.G. Fitzgerald Teniszcentrum centerpályája | |
Verseny | férfi/női |
Helyszín | William H.G. Fitzgerald Teniszcentrum, Washington, USA |
Borítás | Kemény |
Első verseny | 1969 (férfi), 2011 (női) |
Weboldal | www.citiopentennis.com |
ATP Tour | |
Kategória | ATP World Tour 500 Series |
Főtábla | 32E/16P/16Q |
Összdíjazás | 1 546 590 € (1 295 790 €) |
Címvédő | Daniel Evans |
WTA Tour | |
Kategória |
2020-ig: International 2021–2022: WTA250 2023-tól WTA500 |
Főtábla | 32E/16P/16Q |
Összdíjazás | 235 000 $ |
Címvédő | Cori Gauff |
A Citi Open (korábbi nevén Legg Mason Tennis Classic), 2022-től Washington Open minden év július–augusztusában megrendezett tenisztorna férfiak és nők számára Washingtonban. Mindkét nemnél 32 játékos indulhat a főtáblán.
A férfiak viadala az ATP World Tour 500 Series tornák közé tartozik, összdíjazása 1 546 590 euró. Az első tornát 1969-ben tartották meg. 1986-ig salakon játszották a mérkőzéseket, ezt követően tértek át a kemény borításra.[1]
A női torna 2020-ig International kategóriájú volt, 2021-től a WTA 250 tornák közé tartozik. Összdíjazása 235 000 amerikai dollár. A hölgyek első versenyére 2011-ben került sor a Washington közelében található College Parkban, akkor még a férfiak versenyétől elkülönülten, önálló eseményként.
A férfitorna elnevezése 1994-től 2011-ig Legg Mason Tennis Classic volt, 2012-ben azonban a Citigroup lett a főszponzor, amely az előző esztendőben már a nők viadalát is támogatta. Ennek köszönhetően a két eseményt egyesítették, s a hölgyek tornáját is átköltöztették Washingtonba, a William H.G. Fitzgerald Teniszcentrumba.[2]
Döntők
Férfi egyes
Év | Győztes | Ellenfél a döntőben | Eredmény a döntőben |
---|---|---|---|
2023 | Daniel Evans | Tallon Griekspoor | 7–5, 6–3 |
2022 | Nick Kyrgios (2) | Yoshihito Nishioka | 6–4, 6–3 |
2021 | Jannik Sinner | Mackenzie McDonald | 7–5, 4–6, 7–5 |
2020 | Nem rendezték meg a Covid-19 járvány miatt. | ||
2019 | Nick Kyrgios | Danyiil Medvegyev | 7–6(6), 7–6(4) |
2018 | Alexander Zverev | Alex de Minaur | 6–2, 6–4 |
2017 | Alexander Zverev | Kevin Anderson | 6–4, 6–4 |
2016 | Gaël Monfils | Ivo Karlović | 5–7, 7–6(6), 6–4 |
2015 | Nisikori Kei | John Isner | 4–6, 6–4, 6–4 |
2014 | Miloš Raonić | Vasek Pospisil | 6–1, 6–4 |
2013 | Juan Martín del Potro | John Isner | 3–6, 6–1, 6–2 |
2012 | Olekszandr Dolhopolov | Tommy Haas | 6–7(7), 6–4, 6–1 |
2011 | Radek Štěpánek | Gaël Monfils | 6–4, 6–4 |
2010 | David Nalbandian | Márkosz Pagdatísz | 6–2, 7–6(4) |
2009 | Juan Martín del Potro | Andy Roddick | 3–6, 7–5, 7–6(6) |
2008 | Juan Martín del Potro | Viktor Troicki | 6–3, 6–3 |
2007 | Andy Roddick | John Isner | 6–4, 7–6(4) |
2006 | Arnaud Clément | Andy Murray | 7–6(3), 6–2 |
2005 | Andy Roddick | James Blake | 7–5, 6–3 |
2004 | Lleyton Hewitt | Gilles Müller | 6–3, 6–4 |
2003 | Tim Henman | Fernando González | 6–3, 6–4 |
2002 | James Blake | Pharadon Szricsaphan | 1–6, 7–6(5), 6–4 |
2001 | Andy Roddick | Sjeng Schalken | 6–2, 6–3 |
2000 | Àlex Corretja | Andre Agassi | 6–2, 6–3 |
1999 | Andre Agassi | Jevgenyij Kafelnyikov | 7–6(3), 6–1 |
1998 | Andre Agassi | Scott Draper | 6–2, 6–0 |
1997 | Michael Chang | Petr Korda | 5–7, 6–2, 6–1 |
1996 | Michael Chang | Wayne Ferreira | 6–2, 6–4 |
1995 | Andre Agassi | Stefan Edberg | 6–4, 2–6, 7–5 |
1994 | Stefan Edberg | Jason Stoltenberg | 6–4, 6–2 |
1993 | Amos Mansdorf | Todd Martin | 7–6(3), 7–5 |
1992 | Petr Korda | Henrik Holm | 6–4, 6–4 |
1991 | Andre Agassi | Petr Korda | 6–3, 6–4 |
1990 | Andre Agassi | Jim Grabb | 6–1, 6–4 |
1989 | Tim Mayotte | Brad Gilbert | 3–6, 6–4, 7–5 |
1988 | Jimmy Connors | Andrés Gómez | 6–1, 6–4 |
1987 | Ivan Lendl | Brad Gilbert | 6–1, 6–0 |
1986 | Karel Nováček | Thierry Tulasne | 6–1, 7–6 |
1985 | Yannick Noah | Martín Jaite | 6–4, 6–3 |
1984 | Andrés Gómez | Aaron Krickstein | 6–2, 6–2 |
1983 | José-Luis Clerc | Jimmy Arias | 6–3, 3–6, 6–0 |
1982 | Ivan Lendl | Jimmy Arias | 6–3, 6–3 |
1981 | José-Luis Clerc | Guillermo Vilas | 7–5, 6–2 |
1980 | Brian Gottfried | José-Luis Clerc | 7–5, 4–6, 6–4 |
1979 | Guillermo Vilas | Víctor Pecci | 7–6, 7–6 |
1978 | Jimmy Connors | Eddie Dibbs | 7–5, 7–5 |
1977 | Guillermo Vilas | Brian Gottfried | 6–4, 7–5 |
1976 | Jimmy Connors | Raúl Ramírez | 6–2, 6–4 |
1975 | Guillermo Vilas | Harold Solomon | 6–1, 6–3 |
1974 | Harold Solomon | Guillermo Vilas | 1–6, 6–3, 6–4 |
1973 | Arthur Ashe | Tom Okker | 6–4, 6–2 |
1972 | Tony Roche | Marty Riessen | 3–6, 7–6, 6–4 |
1971 | Ken Rosewall | Marty Riessen | 6–2, 7–5, 6–1 |
1970 | Cliff Richey | Arthur Ashe | 7–5, 6–2, 6–1 |
1969 | Thomas Koch | Arthur Ashe | 7–5, 9–7, 4–6, 2–6, 6–4 |
Női egyes
Év | Győztes | Ellenfél a döntőben | Eredmény a döntőben | |
---|---|---|---|---|
2023 | Cori Gauff | María Szákari | 6–2, 6–3 | |
↑ WTA 500 torna ↑ | ||||
2022 | Ljudmila Szamszonova | Kaia Kanepi | 4–6, 6–3, 6–3 | |
↑ WTA 250 torna ↑ | ||||
2021 | Nem rendezték meg a Covid19-járvány miatt. | |||
2020 | Nem rendezték meg a Covid19-járvány miatt. | |||
2019 | Jessica Pegula | Camila Giorgi | 6–2, 6–2 | |
2018 | Szvetlana Kuznyecova | Donna Vekić | 4–6, 7–6(7), 6–2 | |
2017 | Jekatyerina Makarova | Julia Görges | 3-6, 7-6(2), 6-0 | |
2016 | Yanina Wickmayer | Lauren Davis | 6–4, 6–2 | |
2015 | Sloane Stephens | Anasztaszija Pavljucsenkova | 6–1, 6–2 | |
2014 | Szvetlana Kuznyecova | Nara Kurumi | 6–3, 4–6, 6–4 | |
2013 | Magdaléna Rybáriková | Andrea Petković | 6–4, 7–6(2) | |
2012 | Magdaléna Rybáriková | Anasztaszija Pavljucsenkova | 6–1, 6–1 | |
2011 | Nagyja Petrova | Sahar Peér | 7–5, 6–2 |
Férfi páros
Év | Győztesek | Ellenfelek a döntőben | Eredmény a döntőben |
---|---|---|---|
2022 | Nick Kyrgios Jack Sock |
Ivan Dodig Austin Krajicek |
7–5, 6–4 |
2021 | Raven Klaasen (2) Ben McLachlan |
Neal Skupski Michael Venus |
7–6(4), 6–4 |
2020 | Nem rendezték meg a Covid19-járvány miatt | ||
2019 | Raven Klaasen Michael Venus |
Jean-Julien Rojer Horia Tecău |
3–6, 6–3, [10–2] |
2018 | Jamie Murray Bruno Soares |
Mike Bryan Édouard Roger-Vasselin |
3–6, 6–3, [10–4] |
2017 | Henri Kontinen John Peers |
Łukasz Kubot Marcelo Melo |
7–6(5), 6–4 |
2016 | Daniel Nestor Édouard Roger-Vasselin |
Łukasz Kubot Alexander Peya |
7–6(3), 7–6(4) |
2015 | Bob Bryan Mike Bryan |
Ivan Dodig Marcelo Melo |
6–4, 6–2 |
2014 | Jean-Julien Rojer Horia Tecău |
Sam Groth Lijendar Pedzs |
7–5, 6–4 |
2013 | Julien Benneteau Nenad Zimonjić |
Mardy Fish Radek Štěpánek |
7–6(5), 7–5 |
2012 | Treat Conrad Huey Dominic Inglot |
Kevin Anderson Sam Querrey |
7–6(7), 6–7(9), [10–5] |
2011 | Michaël Llodra Nenad Zimonjić |
Robert Lindstedt Horia Tecău |
6–7(3), 7–6(6), [10–7] |
2010 | Mardy Fish Mark Knowles |
Tomáš Berdych Radek Štěpánek |
4–6, 7–6(7), [10–7] |
2009 | Martin Damm Robert Lindstedt |
Mariusz Fyrstenberg Marcin Matkowski |
7–5, 7–6 |
2008 | Marc Gicquel Robert Lindstedt |
Bruno Soares Kevin Ullyett |
7–6, 6–3 |
2007 | Bob Bryan Mike Bryan |
Jónátán Erlich Andi Rám |
7–6, 3–6, [10–7] |
2006 | Bob Bryan Mike Bryan |
Paul Hanley Kevin Ullyett |
6–3, 5–7, [10–3] |
2005 | Bob Bryan Mike Bryan |
Wayne Black Kevin Ullyett |
6–4, 6–2 |
2004 | Chris Haggard Robbie Koenig |
Travis Parrott Dmitrij Turszunov |
7–6, 6–1 |
2003 | Jevgenyij Kafelnyikov Sargis Sargsian |
Chris Haggard Paul Hanley |
7–5, 4–6, 6–2 |
2002 | Wayne Black Kevin Ullyett |
Bob Bryan Mike Bryan |
3–6, 6–3, 7–5 |
2001 | Martin Damm David Prinosil |
Bob Bryan Mike Bryan |
7–6, 6–3 |
2000 | Alex O'Brien Jared Palmer |
Andre Agassi Sargis Sargsian |
7–5, 6–1 |
1999 | Justin Gimelstob Sébastien Lareau |
David Adams John-Laffnie de Jager |
7–5, 6–7, 6–3 |
1998 | Grant Stafford Kevin Ullyett |
Wayne Ferreira Patrick Galbraith |
6–2, 6–4 |
1997 | Luke Jensen Murphy Jensen |
Neville Godwin Fernon Wibier |
6–4, 6–4 |
1996 | Grant Connell Scott Davis |
Doug Flach Chris Woodruff |
7–6, 3–6, 6–3 |
1995 | Olivier Delaître Jeff Tarango |
Petr Korda Cyril Suk |
1–6, 6–3, 6–2 |
1994 | Grant Connell Patrick Galbraith |
Jonas Björkman Jakob Hlasek |
6–4, 4–6, 6–3 |
1993 | Byron Black Rick Leach |
Grant Connell Patrick Galbraith |
6–4, 7–5 |
1992 | Bret Garnett Jared Palmer |
Ken Flach Todd Witsken |
6–2, 6–3 |
1991 | Scott Davis David Pate |
Ken Flach Robert Seguso |
6–4, 6–2 |
1990 | Grant Connell Glenn Michibata |
Jorge Lozano Todd Witsken |
6–3, 6–7, 6–2 |
1989 | Neil Broad Gary Muller |
Jim Grabb Patrick McEnroe |
6–7, 7–6, 6–4 |
1988 | Rick Leach Jim Pugh |
Jorge Lozano Todd Witsken |
6–3, 6–7, 6–2 |
1987 | Gary Donnelly Peter Fleming |
Laurie Warder Blaine Willenborg |
6–2, 7–6 |
1986 | Hans Gildemeister Andrés Gómez |
Ricardo Acioly Cesar Kist |
6–3, 7–5 |
1985 | Hans Gildemeister Victor Pecci |
David Graham Taróczy Balázs |
6–3, 1–6, 6–4 |
1984 | Pavel Složil Ferdi Taygan |
Drew Gitlin Blaine Willenborg |
7–6, 6–1 |
1983 | Mark Dickson Cassio Motta |
Paul McNamee Ferdi Taygan |
6–2, 1–6, 6–4 |
1982 | Raúl Ramírez Van Winitsky |
Hans Gildemeister Andrés Gómez |
7–5, 7–6 |
1981 | Raúl Ramírez Van Winitsky |
Pavel Složil Ferdi Taygan |
5–7, 7–6, 7–6 |
1980 | Hans Gildemeister Andrés Gómez |
Gene Mayer Sandy Mayer |
6–4, 7–5 |
1979 | Marty Riessen Sherwood Stewart |
Brian Gottfried Raúl Ramírez |
2–6, 6–3, 6–4 |
1978 | Arthur Ashe Bob Hewitt |
Fred McNair Raúl Ramírez |
6–3, 6–4 |
1977 | John Alexander Phil Dent |
Fred McNair Sherwood Stewart |
7–5, 7–5 |
1976 | Brian Gottfried Raúl Ramírez |
Arthur Ashe Jimmy Connors |
6–3, 6–3 |
1975 | Robert Lutz Stan Smith |
Brian Gottfried Raúl Ramírez |
7–5, 2–6, 6–1 |
1974 | Tom Gorman Marty Riessen |
Patricio Cornejo Jaime Fillol |
7–5, 6–1 |
1973 | Ross Case Geoff Masters |
Dick Crealy Andrew Pattison |
2–6, 6–1, 6–4 |
1972 | Tom Okker Marty Riessen |
John Newcombe Tony Roche |
3–6, 6–3, 6–2 |
1971 | Tom Okker Marty Riessen |
Bob Carmichael Ray Ruffels |
7–6, 6–2 |
1970 | Bob Hewitt Frew McMillan |
Ilie Năstase Ion Ţiriac |
7–5, 6–0 |
1969 | Patricio Cornejo Jaime Fillol |
Robert Lutz Stan Smith |
4–6, 6–1, 6–4 |
Női páros
Év | Győztes | Ellenfelek a döntőben | Eredmény a döntőben | |
---|---|---|---|---|
2023 | Laura Siegemund Vera Zvonarjova |
Alexa Guarachi Monica Niculescu |
6–4, 6–4 | |
↑ WTA 500 torna ↑ | ||||
2022 | Jessica Pegula Erin Routliffe |
Anna Kalinszkaja Catherine McNally |
6–3, 5–7, [12–10] | |
↑ WTA 250 torna ↑ | ||||
2021 | Nem rendezték meg a Covid19-járvány miatt. | |||
2020 | Nem rendezték meg a Covid19-járvány miatt. | |||
2019 | Cori Gauff Caty McNally |
Maria Sanchez Stollár Fanny |
6–2, 6–2 | |
2018 | Han Hszin-jün Darija Jurak |
Alexa Guarachi Erin Routliffe |
6–3, 6–2 | |
2017 | Aojama Súko Renata Voráčová |
Eugenie Bouchard Sloane Stephens |
6–3, 6–2 | |
2016 | Monica Niculescu Yanina Wickmayer |
Aojama Súko Ozaki Risza |
6–4, 6–3 | |
2015 | Belinda Bencic Kristina Mladenovic |
Lara Arruabarrena Vecino Andreja Klepač |
7–5, 7–6(7) | |
2014 | Aojama Súko Gabriela Dabrowski |
Kuwata Hiroko Nara Kurumi |
6–3, 6–3 | |
2013 | Aojama Súko Vera Dusevina |
Eugenie Bouchard Taylor Townsend |
6–3, 6–3 | |
2012 | Aojama Súko Csang Kaj-csen |
Irina Falconi Chanelle Scheepers |
7–5, 6–2 | |
2011 | Szánija Mirza Jaroszlava Svedova |
Volha Havarcova Alla Kudrjavceva |
6–3, 6–3 |
Jegyzetek
- ↑ Tournament History. CitiOpenTennis.com. [2012. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 29.)
- ↑ Legg Mason renamed Citi Open. ESPN, 2012. április 24. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 29.)
Források
- Férfiak: A torna ATP-profilja
- Nők: A torna WTA-profilja