Dioráma
A dioráma eredetileg a fényképezést megelőző négy látványélmény egyike volt. Napjainkban a dioráma háromdimenziós múzeumi/kiállítási makettet jelent.
Nevének eredete
Neve a görög dia („át”) és horama („látvány”) szavakból származik.
Kialakulása
A klasszikus dioráma különböző világítási módszerekkel a kép idő- és térbeli változását tudja érzékeltetni. A képet egy olajjal, viasszal átitatott transzparens vászonra festették, mögötte egy sor színezett, vékony selyemből készített további vászon helyezkedett el, amiket zsinórral mozgattak. A képeket olajégőkkel vagy petróleumlámpákkal világították meg, így a képben érzékelhetőek lettek a mozgások, a felhők mozgása, a víz hullámzása vagy a napszakok változása.
Louis Daguerre 1822 júliusában nyitotta meg Charles-Marie Boutonnal közös dioráma-színházát. Daguerre 1834-től „kettős” diorámákat mutatott be. A vászon mindkét oldalára festett képet, a vásznat pedig elölről és hátulról is megvilágította, és különböző színű szűrőkkel színes megvilágítást is alkalmazott. A Daguerre-féle diorámát Berlinben Walter Gropius tökéletesítette. Prágában található egy mai napig is működő dioráma.
A modern dioráma
Napjainkban a dioráma kifejezés jelentése kibővült, illetve átalakult, és gyakorlatilag a makettezést jelenti. A diorámák egy tájat, jelenetet, tevékenységet, történelmi eseményt stb. mutatnak be, három dimenzióban. Tipikus felhasználási területük a múzeumi kiállításokon való felhasználás.
A dioráma, azaz makettkészítés tipikus szabadidős hobbitevékenység is. Alapját a különféle, többnyire műanyagból készült, építhető makettek adják. A legnépszerűbb méretarányok az 1 : 35 és az 1 : 48; az ennél kisebb méretarányokat a részletgazdagság csökkenése miatt ritkán alkalmazzák.
-
Angliai vasmű diorámája (Museum of the Gorge)
-
Dioráma a napóleoni háborúk egy spanyolországi jelenetével (Museo de Armería de Álava)
-
A szalánkeméni csata diorámája a rastatti Hadtörténeti Múzeumban (WGM Rastatt)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Diorama című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
Források
- Bokor József (szerk.). Dioráma, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. május 31.
- Helmut and Alison Gernsheim: L.J.M. Daguerre, The History of The Diorama and the Daguerreotype. Dover Publications, 1968
További információk
- Adóba László: Diorámaépítés – Kőtárgyak. Magánkiadás.
- Adóba László: Diorámaépítés – Kiegészítők. Magánkiadás.