Egerfarmos

Egerfarmos
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Egerfarmos címere
Egerfarmos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásFüzesabonyi
Jogállásközség
PolgármesterPetrik László (független)[1]
Irányítószám3379
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség678 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 08″, k. h. 20° 32′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 08″, k. h. 20° 32′ 10″
Egerfarmos (Heves vármegye)
Egerfarmos
Egerfarmos
Pozíció Heves vármegye térképén
Egerfarmos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerfarmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Egerfarmos község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Fekvése

A vármegye délkeleti részén fekszik, az Eger-patak partján, Füzesabonytól 12, a megyeszékhely Egertől pedig 23 kilométer távolságra.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Mezőszemere és Mezőkövesd, kelet felől Egerlövő, délkelet felől Poroszló, nyugat felől pedig Mezőtárkány. Dél felől a település határszéle Besenyőtelekhez tartozó külterületekkel érintkezik, de ezen községgel épp csak ennyire határos.

Megközelítése

Tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak egy útvonalon érhető el: a 3-as főútból Szihalomnál kiágazó 33 102-es számú mellékúton, Mezőszemere érintésével.

A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt. Egerfarmos megállóhely a belterület délnyugati szélénél, Kétútköz megállóhely pedig a keleti határszéle közelében (Kétútköz valójában már Poroszló településrésze).

Története

Egerfarmos Árpád-kori település, nevét a tatárjárás után, 1261-ben említette először oklevél Fornos néven. Az 1261-es oklevélben IV. Béla király az Egri Püspökség birtokának határait írta le akképpen, hogy az a béli nemesek földjétől a szemerei és a farnosi nemesek területéig terjed.

1317-ben Fornas, 1333-ban Farnos néven írták.

A település a 1516. században Borsod, később pedig Heves Vármegyéhez tartozott, Borsod vármegye határa a régi térképeken az Eger-patakig tartott.

1405-ben a falu egy része királyi birtok lett, e részt borosjenői Bor Pál fia, László kapta meg Zsigmond királytól adomány címén, majd Rozgonyi Simon és öccse László nyerte el.

Később Báthory András, a Barius család, Bosnyák Tamás, a Kandó család, majd a 18. századtól az Atkári-Szalay, a Polgár és Kovács, Pocska, Forgách, Szegő Brezovay, majd Vitéz, Prónay, Oláh család lett birtokosa.

1550-ben a töröknek fizettek adót, 1675-ben pedig egytelkes kisnemesek lakták a falut jobbágyaikkal.

1680-ban a falu pusztává vált, lakói még Eger törökök által való megszállása előtt elszéledtek. 1696-ban Pocska Levin egri hadi élelmezési biztos kapta meg a lakatlan pusztát 1450 forint váltságdíjért.

1701-ben már 6 felnőtt jobbágy férfi lakott a faluban.

1786-ban a falu 10 közbirtokosé; többek között a gróf Károlyi, báró Orczy, Subicz, Brezovay és más családok birtoka volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a Tiszához, Poroszlóra való visszavonuláskor egy farmosi ember vitte át a mocsáron éjjel a Klapka hadtestéhez tartozó Máriássy huszárokat, hogy biztosítsák Dembinszky tábornok számára a visszavonulás útját.

1852-ben úrbéri birtokrendezés ment végbe a településen.

1910-ben 1130 lakosából 1099 magyar, 31 román volt. Ebből 1052 római katolikus, 34 görögkatolikus, 34 református volt.

Az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Egri majd Mezőkövesdi járásához tartozott. Nevét írásban először egy 1261-ben kelt oklevél említi Fornos néven. Később előfordul Fornas, Farnos és Furnus néven is. 1902 óta Egerfarmos a neve.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Poczok Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Poczok Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Poczok Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Poczokné Blanár Gabriella (független)[6]
  • 2006–2010: Poczokné Blanár Gabriella (független)[7]
  • 2010–2014: Poczokné Blanár Gabriella (független)[8]
  • 2014–2019: Petrik László (független)[9]
  • 2019-től: Petrik László (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
686
691
680
703
658
678
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,2%, református 6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,5% (26,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt római katolikus, 4,6% református, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (49,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

Ismert emberek

Kandó Kálmán mellszobra a faluban

Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Talán még a műszaki tudományokban járatosak közül is kevesen tudják, hogy a vasút-villamosítás úttörője, a villanymozdony feltalálója egerfarmosi származású. Pedig Kandó Kálmán szívesen viselte az egerfarmosi előnevet, mivel családja Egerfarmoson élt, s a feltaláló is mindig büszke volt kötődésére, ezért a településen élők is őrzik emlékét. Nevét ma egy alapítvány, alakját egy köztéri alkotás őrzi.

Itt született 1947. július 16-án Csörgő Sándor magyar matematikus, az MTA tagja.

Hivatkozások

  1. a b Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. Egerfarmos Helységnévtár
  12. Egerfarmos Helységnévtár

További információk

Füzesabony Mezőszemere Szentistván
Mezőtárkány

Észak
Nyugat  Egerfarmos  Kelet
Dél

Egerlövő
Kömlő Tiszanána Poroszló