Erdőtelek

Nem tévesztendő össze a következővel: Erdőtelkek.

Erdőtelek
Buttler-kastély
Erdőtelek címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Hevesi
Jogállás	község
Polgármester	Forgács Jánosné (független)[1]
Irányítószám	3358
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	3254 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	71,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	44,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683, 20.31747.683000°N 20.317000°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683, 20.31747.683000°N 20.317000°E
Erdőtelek Pozíció Heves vármegye térképén
Erdőtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőtelek község Heves vármegye Hevesi járásában.

Fekvése

A Hevesi-síkon fekszik. A legközelebbi szomszédja Tenk, mintegy 4 kilométerre délre; a legközelebbi város a 14 kilométerre fekvő Heves. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Füzesabony, kelet felől Dormánd és Besenyőtelek, délkelet felől Átány és Tenk, dél felől Heves, nyugat felől Tarnabod, északnyugat felől pedig Kál.

Közigazgatási területe 44,90 km².

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet 15 különálló területrésze közül három is érinti Erdőtelek területét.

Megközelítése

Közúton két irányból közelíthető meg, Kál (illetve az M3-as autópálya káli csomópontja) vagy Tenk felől, mindkét irányból a 3208-as úton. Határszélét nyugaton, pontszerűen érinti még a 3207-es út is.

A hazai települések közül a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Erdőtelek megállóhely a község nyugati széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3208-as útból kiágazó 32 307-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

Első írásos említése 1215-ből származik (Erdev). A török hódoltság idején elnéptelenedett. A török kiűzése után a falu részben kisnemesek, részben 1691-től Buttler Jánosé, az egri vár parancsnokáé volt. A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Butler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Butler Gábor bővíttette a mai alakjára, a 18. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építette, 1794-ben.

1845-ben a Buttler-birtok Kovács József orvos tulajdonába került, aki a kastély parkjában arborétumot hozott létre.

Kovács doktor a családi birtok kezelését 1913-ban vette át, de a kert tervszerű alakításával már 1895-től foglalkozott. Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve a Kertészeti Egyesülés alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a 19. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert. Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, amely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte. A kert eredetileg 11 hektáros volt, mellette gyümölcsös, négy hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal.

A kertépítésben Goccsald Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert. 1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új „tulajdonosok” hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak, és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a háromhektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.

Az arborétum a Mátravidéki Erdőgazdaság, majd 1970-től a Főkert, 1983-tól pedig a Bükki Nemzeti Park kezelésébe került. Az Arborétum közvetlenül a Fő út mellett, a kastély szomszédságában terül el. Területe – az 1981-es bővítésnek köszönhetően – hét hektár, amelyben egy 2000 m² felületű tó is van. Az idelátogató elcsodálkozhat azon, hogy e csapadékhiányos vidéken hogyan pompázhat ennyi féle növény. A kert mellett folyó Hanyi-ér a talajvíz magasabb szinten tartásával pótolja a hiányzó csapadékot.

Az Arborétum növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll. A több mint 700 faj között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhatunk.

A bejáratnál hatalmas termetű krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Igen érdekesek a lassan növő tiszafák, melyek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű. A nehézszagú vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való, hiszen ágai 90 m-re is elnyúlnak. Országosan is ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát és a kínai selyemfenyőt.

Szokatlan látványt nyújt itt az Alföldön a hatalmas bükkfa. De láthatunk itt 100 éves kocsányos tölgyet és cukorsüveg fenyőt is. Sétánk során találhatunk óriás életfát, fehértölgyet, vasfát, folyami cédrust, kínai mamutfenyőt és puffadt termésű csörgőfát. A kertben pompázik még számos örökzöld (magyal, aprólevelű kecskerágó, borbolya, erika), díszcserje (madárbirs, trombitafolyondár, rózsalonc, orgona) és a több száz fajtából álló dáliagyűjtemény. Az arborétum angolparkszerűen kialakított részében található a mesterségesen kialakított tó, mely vízinövények, halak, békák, siklók élőhelye. Az Arborétum szomszédságában működik egy árutermelő díszfaiskola, ahol a kertben található növényekről történik a szaporítás. A tél kivételével az így előállított növények helyben megvásárol hatók.

A park az év minden napján látogatható 8 órától 16 óráig. Belépőt mindenkinek kell váltani, amely egyben az Arborétum növényeinek képeivel díszített képeslap.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Oszlánczi István (független)^[3]
• 1994–1998: Oszlánczi István (független)^[4]
• 1998–2002: Oszlánczi István (független)^[5]
• 2002–2006: Bakos Károly (független)^[6]
• 2006–2010: Bakos Károly (független)^[7]
• 2010–2014: Forgács Jánosné Tóth Erzsébet (független)^[8]
• 2014–2019: Forgács Jánosné (független)^[9]
• 2019-től: Forgács Jánosné (független)^[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 jelölt indult a polgármesteri posztért.^[6]

Hasonló választástörténeti érdekességet szült Mezőfalván a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás is: akkor ugyanígy 8 fő tett kísérletet a polgármesteri tisztség elnyerésére.^[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói voksolhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránst pedig öt másik településen vettek nyilvántartásba.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10] Népessége:3242 fő (2010. január. 1.) Népsűrűség:72,20fő/km²^[forrás?]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,7%, református 2,3%, felekezeten kívüli 8,2% (12,6% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,6% volt római katolikus, 2,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).^[12]

Híres emberek

• Itt született Kulcsár Kálmán (1928–2010), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
• Itt született 1949. november 17-én Kriston Pál történeti kutató, főiskolai docens.

Nevezetességei

• Erdőtelki égerláp: 22 hektáros kiterjedésű természetvédelmi terület, a Hanyi-ér által táplált lápterület.
• Római katolikus templom: 18. század közepe, barokk
• Buttler-kastély: 18. század vége, copf
• Benes-kuria: 19. század eleje, klasszicista
• Kőkereszt: 1786, barokk
• Arborétum: a hajdani Buttler-kastély kertjében található, nagysága 7 hektár. Az itt látható növények (cserjék, örökzöldek és fák) fajszáma kb. 700.
• Bronzkori régészeti leletek (Veremdombon)
• Honfoglalás kori temető (Hanyipusztán)
• Csörsz-árok: a szarmaták által 324 és 337 között épített védműrendszer maradványa.

Jegyzetek

Források

• a település története

További információk

• Erdőtelek honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Erdőtelek vasútállomás