Füssen

	Füssen
	; Füssen címere
	; Füssen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábföld
Járás	Ostallgäu járás
Rang	város
Polgármester	Maximilian Eichstetter (2020–)
Irányítószám	87629
Körzethívószám	08362
Rendszám	OAL,FÜS,MOD
Testvérvárosok	Lista Palestrina (1972–); Cremona (2018–);
	Népesség
Teljes népesség	15 985 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	367,64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	808 m
Terület	43,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	<img src="https://maps.wikimedia.org/img/osm-intl,5,51.15,10.5,250x350.png?lang=hu" width="250" height="350" decoding="async" srcset="https://maps.wikimedia.org/img/osm-intl,5,51.15,10.5,250x350@2x.png?lang=hu 2x" alt="Térkép">
	é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′Koordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′
	Füssen Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Ostallgäu járás térképén
	Füssen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Füssen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Füssen város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 15 985 fő (2022. december 31.).^[1]

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2022 között

Lakosok száma	2128	10 182	10 506	13 212	14 512	14 881	15 425	15 558	15 800	15 985
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2022

Adatok: Wikidata

Fekvése

Kemptentől délkeletre fekvő település.

Története

Füssen helyén már a római időkben állt egy Foetibus nevű település, amely már akkor fontos Lech parti őrhely volt. A 8. században Szt. Magnus (nevéből később a népnyelvben Sankt-Mang lett) benedekrendi kolostort alapított itt és a körülötte kialakult település a 13. században városi rangra emelkedett, és erődített fal vette körül, melynek romjaí máig láthatók.

Füssen 1802 óta tartozik Bajorországhoz, a település ma szép környezetű idegenforgalmi központ.

A Lech folyó kanyarulatába érve elsőként a Szent Magnus-kolostor(wd) (Kloster St. Mang) és a fölötte álló Magas-vár (Hohes Schloss) tűnik fel. A kolostor 1707-1717 között részben a kora román alapfalakon épült át Johann Jakob Herkomer(wd) barokk tervei szerint. A kolostortemplom hasáb alakú tornya román. Hajóját a 18. század elején ugyancsak Herkomer tervei szerint alakították át barokk stílusban, meghagyva a templom alatt található 9. századi kriptát, amelyben 1950-ben Szt. Magnust és Szt. Gallust ábrázoló közel ezeréves freskót tártak fel.