Felsőhosszúfalu
Felsőhosszúfalu (Dlhá) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Nagyszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1296 |
Polgármester | Rudolf Braniša |
Irányítószám | 919 01 (pošta Suchá nad Parnou) |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | TT |
Népesség | |
Teljes népesség | 441 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 32 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 187 m |
Terület | 11,81 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 24′ 46″, k. h. 17° 25′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 46″, k. h. 17° 25′ 43″ | |
Felsőhosszúfalu weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhosszúfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőhosszúfalu (szlovákul Dlhá, németül Langendorf, latinul Longa Villa) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
Nagyszombattól 15 km-re északnyugatra fekszik.
Története
1296-ban említik először.
Vályi András szerint "HOSSZÚFALÚ. Dluha Langovilla, Langendorf. Tót falu Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombathoz 1 1/2 mértföldnyire, határja néhol terméketlen, ’s kaszallója szűk, fája nintsen."[2]
Fényes Elek szerint "Hosszúfalu, (Longovilla, Dluha), tót falu, Pozsony-, most F. Nyitra vmegyében, N. Szombathoz nyugotra 2 órányira: 575 kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, szép erdővel, jó rétekkel, termékeny szántóföldekkel, halastóval, vizimalommal. F. u. gr. Pálffy Ferencz."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 585, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 383 lakosából 381 szlovák volt.
2011-ben 382 lakosából 372 szlovák.
Nevezetességei
- Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1390-ben épült.
- A Páduai Szent Antal kápolna 1909-ben épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.