Rózsavölgy

Rózsavölgy (Ružindol)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rang község
Első írásos említés 1215
Polgármester Vladimír Púčik
Irányítószám 919 61
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám TT
Népesség
Teljes népesség1659 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Terület14,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 22″, k. h. 17° 29′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 22″, k. h. 17° 29′ 29″
Rózsavölgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsavölgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rózsavölgy (1887-ig Rosindol, szlovákul Ružindol, németül Rosenthal) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

Nagyszombattól 6 km-re nyugatra.

Története

A települést 1215-ben említik először, már ekkor állt a falu temploma, melyet Szent Bertalan tiszteletére szenteltek.

Vályi András szerint "ROSINDEL. Elegyes tót falu Pozsony Várm. földes Ura Nagyszombat Városa, lakosai katolikusok, fekszik Nagyszombathoz egy kis mértföldnyire, határja 3 dülőre van osztva, ’s jó gabonát terem; legelője, kaszállója, fája szűk."[2]

Fényes Elek szerint "Rosindol (Rosenthal), tót falu, Poson, most F.-Nyitra vmegyében, N. Szombathoz nyugotra 1 1/4 órányira a modori utban. Sikon fekvő szántófölde minden nemü rozsot jól megterem; erdeje, s a Ronova partján malma van: 733 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. F. u. N. Szombat városa."[3]

Pozsony vármegye monográfiája szerint "Rózsavölgy, tót kisközség, 157 házzal és 954 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E község 1352-ben merűl föl először. 1390-ben Rosonthal néven van említve. Zsigmond király Razna néven Nagyszombat városának adományozza; Pázmány jegyzékében Rosonthal alias Rosendel néven szerepel. Az 1553-iki összeírásba már a tótos Rossindal néven 32 portával van bejegyezve, később Rosindol alakban szólnak róla. 1647-ben Sántha Pálné, 1787-ben Nagyszombat a város birtokosa. 1683-ban Thököly csapatai garázdálkodtak itt. 1680-ban, 1795-ben, 1806-ban és 1819-ben a község nagy része leégett, 1831-ben pedig a kolera tizedelte meg lakosait. Ősi temploma XIII. századbeli, de az idők folyamán átalakították és kibővítették. 1741-ben épült a mai tornya; 1890-ben a templomot megnagyobbították. Van itt egy kápolna is, mely 1739-ben épült. A községnek van saját postája, ellenben távíróhivatala Nagyszombat, vasúti állomása pedig Cziffer."[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 961, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1285 lakosából 1236 szlovák volt.

2011-ben 1525 lakosából 1431 szlovák volt.

Neves személyek

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma a 13. században épült, később többször bővítették és átalakították. Tornyát 1741-ben építették.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.

Külső hivatkozások