Felsőszúcs

Felsőszúcs (Horná Súča)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rang község
Első írásos említés 1208
Polgármester Juraj Ondračka
Irányítószám 913 33
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám TN
Népesség
Teljes népesség3301 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság429 m
Terület53,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 17° 58′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 00″, k. h. 17° 58′ 45″
Felsőszúcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszúcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszúcs (szlovákul Horná Súča) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 10 km-re északnyugatra fekszik, Farkashegy, Széptölgyes és számos kis telep tartozik hozzá.

Története

A temetőkápolna

Szúcsot 1208-ban "Suchan" néven említik először. 1244-ben "Zudczan" alakban szerepel oklevélben. Felsőszúcs alapítása az 1350 és 1400 közötti időszakra tehető, amikor az első lakosok letelepedtek a mai község helyén. Első írásos említése az 1598-as adóösszeírásban történt "Kys Sucha" alakban. A részben trencséni váruradalom része volt, részben helyi nemesek birtoka. 1598-ban 35 háza volt. 1720-ban 44 adózója volt, közülük 40 zsellér. Lakói a mezőgazdaság mellett posztószövéssel, sörfőzéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. 1771-ben a település ténylegesen is különvált Alsószúcstól, ekkor építették a templomot és iskolát alapítottak. 1784-ben 323 házában 356 családban 1974 lakos élt. 1828-ban 358 háza volt 2171 lakossal. A 19. században fűrésztelep működött a községben. 1900-ban egy tűzben leégett a templom tornya és a harang is megolvadt, a tornyot ezután bádoglemezzel fedték be.

Vályi András szerint "A. és F. Szucsa. Két tót falu Trentsén Várm. földes Urok Gróf Illésházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Szkálához nem meszsze, Morva Orsz. széle felé; határjaik meglehetősek, erdőjök, legelőjök, réttyek elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Szucsa (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, az irtásokkal együtt: 2488 kath., 10 zsidó lak. Erdeje igen nagy, de földe sovány. F. u. a dubniczai uradalom."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 2372 lakosából 2262 szlovák, 36 német, 2 magyar, 7 más anyanyelvű és 65 csecsemő volt. Ebből 2327 római katolikus, 36 zsidó, 7 evangélikus és 2 református vallású.

1910-ben 2920 lakosából 2872 szlovák, 23 német, 19 magyar és 6 más anyanyelvű volt.

1919-ben 2657 lakosából 2650 csehszlovák, 6 német és 1 ruszin volt.[4]

2001-ben 3549 lakosából 3495 szlovák volt.

2011-ben 3394 lakosából 3183 szlovák, 15 cseh, 5 magyar, 3 egyéb és 188 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

A templom oltára
  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1771-ben épült. 1909-ben oldalhajóval bővítették, 1923-ban renoválták.
  • A község határa a Fehér-Kárpátok területére esik, itt található a Depšín, Horná Závska és Včelíny természetvédelmi terület.
  • A falunak gazdag népi hagyományai vannak, a népi építészet számos szép példája található itt.
  • A falunak fúvószenekara is van, minden év első júliusi vasárnapján rézfúvós fesztivált rendeznek.

Híres emberek

  • Itt élt és alkotott Michal Resetka katolikus pap, irodalomtörténész, könyvgyűjtő és könyvkiadó, nevét viseli ma a falu iskolája.
  • Itt született 1925-ben Juraj Fojtík történész, levéltáros.
  • Itt született Pavol Kristián Ranko országos hírű harangöntőmester.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 122.

Külső hivatkozások