Gornje Bazje
| Gornje Bazje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Lukács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33407 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 397 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 11″, k. h. 17° 26′ 24″45.903000°N 17.440000°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 11″, k. h. 17° 26′ 24″45.903000°N 17.440000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornje Bazje falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Lukácshoz tartozik.
Fekvése
Verőce központjától 9 km-re, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon , a Barcsot Daruvárral és Pakráccal összekötő 5-ös számú főútvonal mentén fekszik.
Története
Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól környéke majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő családok között osztja fel. A kihalt területre a 17. század utolsó évtizedétől főként Kapronca, Kőrös és Szentgyörgyvár vidékéről telepítettek be horvát ajkú lakosságot.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bazie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bazie” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bazie” néven 62 házzal, 386 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Verőce vármegye Verőcei járásának része volt.
A falunak 1857-ben 1.022, 1910-ben 814 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a lakosság 86%-a horvát, 14%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 666 főnyi lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben falunak 498 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.022 | 872 | 901 | 907 | 880 | 814 | 696 | 798 | 843 | 866 | 846 | 772 | 721 | 666 | 570 | 498 |
Nevezetességei
A Jó pásztor tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Kultúra
- KUD Bosiljak kulturális és művészeti egyesület.
- Udruga žena nőegylet.
Oktatás
A helyi oktatás kezdetei a 19. századig, egész pontosan 1864-ig nyúlnak vissza. Ekkor építtette fel az első iskolaépület a településen az akkori birtokosa a Jankovich család. Ez a zsúptetős épület 1910-ig állt, amikor már nem tudott megfelelni a céljának és lebontották. Ekkor építették fel a ma régi iskolának nevezett épületet a pedagóguslakással együtt, mely egészen 2002-ig adott otthont az itteni tanítóknak. Végül 2010-ben ezt az épületet is lebontották. A régi iskola udvarán építették fel a 20. század közepén az új épületet, mely 1965. augusztus 29-én nyílt meg. A mai korszerű emeletes iskolaépület 2002-ben épült.
Sport
A település labdarúgóklubja az NK Bratstvo a megyei 1. ligában szerepel.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 41. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 62. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
