III. Rómanosz bizánci császár
| III. Rómanosz | |
 | |
| III. Rómanosz pénzérméje. Az előlapon a császár, a hátlapon a Jézust tartó Szűz Mária látható | |
| Bizánci császár | |
| Uralkodási ideje | |
| 1028. november 15. – 1034. április 11. | |
| Elődje | VIII. Kónsztantinosz |
| Utódja | IV. Mikhaél |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Makedón-dinasztia |
| Született | 968 Hierapolisz |
| Elhunyt | 1034. április 11. (66 évesen) Konstantinápoly |
| Nyughelye | Konstantinápoly |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Helena Zoé |
| Gyermekei | Argira (?) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz III. Rómanosz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
III. Rómanosz, eredetileg Rómanosz Argürosz (ógörögül: Ρωμανός Γ΄ Αργυρός, latinul: Romanus III Argyrus, 968 – Konstantinápoly, 1034. április 11.) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott 1028. november 15-től haláláig), VIII. Kónsztantinosz veje, Zóé császárnő első férje volt. Uralkodása alatt nyíltan a nagybirtokosoknak kedvezett, végzetesen meggyengítve a birodalom katonai és pénzügyi alapjait.
Uralkodása
Az előkelő Argürosz-családból származó, művelt és vonzó külsejű Rómanosz Konstantinápoly tekintélyes eparkhosza volt, amikor 1028. november 12-én a haldokló VIII. Kónsztantinosz összeházasította leányával, a trónörökös Zóéval. Felesége révén trónra lépve igyekezett bizonyítani, nagy császári elődeinek nyomdokain haladni, ezért fényes építkezésekbe kezdett, filozófiai vitákat tartott, sőt katonai babérokra is tört. 1030-ban személyesen vezette hadát Aleppó ellen, hogy megtorolja a muszlimok betöréseit, de Aazáznál meglepték és súlyos vereséget mértek rá az arab erők. A hadvezetéshez nem értő császár ezután bölcsen átengedte a parancsnokságot hadvezérének, Geórgiosz Maniakésznek, aki 1032-ben szép sikert aratva elfoglalta Edesszát, némileg kiköszörülve a bizánciak hírnevén esett csorbát.
Törvénykezésben az évszázados kisbirtok- és parasztvédő törvénykezés ellenére megerősödött nagybirtokosok érdekeit szolgálta. Eltörölte mindazokat a törvényeket, amelyek a császárság pénzügyi és katonai alapjául szolgáló parasztkatonai birtokokat védelmezték a nagy birtoktestekbe történő beolvadástól. Ezzel hivatalosan is győzedelmeskedett a nagybirtok terjeszkedése, amely fokozatosan felszámolta a Hérakleiosz 7. századi reformjaival kialakított rendszert. A bevételeket az is károsította, hogy a tehetősek érdekeit figyelembe véve Rómanosz eltörölte az allélengüont és az epibolét, miáltal a kincstár komoly bevételektől esett el.
Utódlása
Zóé és Rómanosz házassága nem volt boldog, mert a császár rövidesen elhidegült idősödő feleségétől, akinek még a költőpénzét is megnyirbálta. Gyermekük sem született. Zóé ezért szeretőt tartott egy paphlagoniai parasztfiú személyében, akit eunuch fivére, az intrikus Jóannész Orphanotrophosz mutatott be neki. Rómanosz 1034-ben a fürdőben halt meg, talán mérgezés végzett vele; Zóé még aznap eljegyezte magát szeretőjével, aki IV. Mikhaél néven elfoglalhatta a bizánci trónt.
Források
- ↑ Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6
- Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282–288
| Előző uralkodó: VIII. Kónsztantinosz |
|
Következő uralkodó: IV. Mikhaél |
