K'gari
|
Ez a sziget a Világörökség része |
| K'gari | |
 | |
| K'gari látkép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |
 Ausztrália |
| Állam | Queensland |
| Legnagyobb település | Eurong |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Eurong népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Korall-tenger |
| Terület | 1840 km² |
| Hosszúság | 124 km |
| Szélesség | 25 km |
| Tengerszint feletti magasság | 244 m |
| Legmagasabb pont | Mount Bowarrady (244 m) |
| Időzóna | UTC+10 |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 630 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VII, VIII, IX |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 K'gari
Pozíció Queensland térképén
| |
| d. sz. 25° 46′ 34″, k. h. 153° 10′ 00″Koordináták: d. sz. 25° 46′ 34″, k. h. 153° 10′ 00″ | |
| K'gari weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz K'gari témájú médiaállományokat. | |
Az Ausztráliához tartozó K'gari korábban Fraser-sziget Island (angolul Fraser Island, korábban Great Sandy Island) a dél-queenslandi partoknál található. A sziget körülbelül 300 km-re van északra Brisbane városától. Az 1840 km²-es területű szigetet a világ legnagyobb homokszigeteként tartják számon. 1992-ben került világörökségi listára.[1]
A Fraser-sziget a Great Sandy Nemzeti Park része.
Nevének története
A sziget elnevezése egy hajótöréshez kapcsolódik. 1836-ban európai hajótöröttek evickéltek egy csónakkal a szigetre, akik közül az életben maradottakat két hónap múlva mentette meg egy expedíció. A túlélők között volt a szerencsétlenül járt hajó kapitányának felesége, Eliza Fraser is. A hölgy azt állította, hogy a férjét a sziget őslakói ölték meg, és a londoni Hyde Parkban felállított sátorban hatpennys belépőjegy ellenében szörnyű történeteket mesélt a bennszülöttek által elkövetett kínzásokról. Többek között arról, hogy a másodkapitányt elevenen, lassú tűzön megsütötték. Mrs. Fraser történetei adtak ihletet a Nobel-díjas Patrick White "A Fringe of Leaves" című művéhez.
Geológiája
A K'gari legészakibb pontján, a Sandy-foknál (angolul Sandy Cape) egy világítótorony segít a navigációban.
A sziget hossza 124 km, szélessége átlagban 10–15 km között van, a legszélesebb pontján 25 km. A sziget tengerpartjának hossza 290 km.
A legmagasabb pont a szigeten a 244 méter magas Mount Bowarrady nevű homokhegy.[2]
A sziget kialakulásában jelentős szerepet játszott a új-dél-walesi parti folyókból származó üledéki homok, amit a tengeráramlatok sodortak észak felé. A sziget kialakulásának folyamata kétmillió évre tehető, de a jelenlegi sziget az utolsó jégkor idején, 10-20 000 évvel ezelőtt formálódott, amikor a tengerszint emelkedése elválasztotta a kontinenstől. Ez a folyamat alakította ki a queenslandi partok mentén a Fraser-szigettől délebbre lévő Déli-Stradbroke-, Északi-Stradbroke-, Moreton- és Bribie-szigeteket is.
A Fraser-szigeten csak pár vulkanikus eredetű szikla található (Indian Head, Waddy Point és Middle Rock).
A szigeten található homok szilícium-dioxidban és egyéb nehézfémekben is gazdag. A sziget belsejében mintegy 100 édesvízi tó található, egyikük a McKenzie-tó.
Növény- és állatvilága
Növényzete változatos, a parti dűnék mögött esőerdők és eukaliptusz erdők is húzódnak.
Közel 350 madárfajt figyeltek meg a szigeten. Az itt található emlősök közül a dingók (Canis lupus dingo) száma hanyatlóban van. 2008 januári becslések szerint 120 és 150 közötti a népességük a szigeten. Az erszényesek közül mocsári wallaby (Wallabia bicolor), több fajta gyűrűsfarkú erszényes (Pseudocheiridae) is jelen van. Az emlősfajok száma 47. Megtalálható továbbá 79 hüllőfaj, köztük 19 féle kígyó.
A szigetet körülvevő Korall-tengerben cetek (Cetacea) közül a púpos bálnaként ismert hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) és delfinek is megfigyelhetők. A bálnák megfigyelésére legalkalmasabb időszak augusztustól októberig terjed. A parti vizekben a tengeri füvet evő dugongok (Dugong dugon) és cápák találhatók.
Turizmus
A szigeten nincsenek állandó települések és bennszülött lakosság. A turisták kiszolgálására néhány hotel szolgál. Szárazföldi közlekedésre csak négykerék meghajtású járműveket engedélyeznek. A sziget elsősorban ekoturizmusra alkalmas a háborítatlan természet és vadvilág miatt. A Hervey Bay „a bálnamegfigyelés fővárosa” címet is viselhetné, mert évente 1500 púpos bálna (Megaptera novaeangliae) vonul át a sziget közelében, melyre megfigyelőtúrákat szerveznek, aminek közlekedési eszköze lehet hajó vagy repülőgép. A bálnákat legfeljebb 300 méternyire szabad megközelíteni.
A dingókat a megmaradásuk érdekében nem szabad a turistáknak etetni.
Jegyzetek
- ↑ Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts: Világörökség: Fraser Island. Australia, 2010. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
- ↑ Fraser-sziget földrajza. Australia, 2010. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 13.)
Források
- Buchanan, Ross and Heather: Fraser Island and Cooloola : Visitors guide (Hema Maps Pty Ltd, 1996) ISBN 1-875992-22-7
- Varázslatos Föld körüli utazás. Reader's Digest Válogatás. ISBN 963 8475 01 3
Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (angolul)
- Világörökség: Fraser-sziget
- UNESCO referencia (angolul)
 | Természeti |
|  |
|---|---|---|---|
| Kulturális |
| ||
| Vegyes | |||
