Királyhida

Királyhida (Bruckneudorf)
Városháza
Városháza
Királyhida címere
Királyhida címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang város
Járás Nezsideri járás
Alapítás éve1898
Polgármester Gerlinde Weiss (SPÖ)
Irányítószám 2460
Körzethívószám 0 21 62
Forgalmi rendszám ND
Népesség
Teljes népesség3026 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület36,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 01′, k. h. 16° 46′Koordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 16° 46′
Királyhida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhida témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Királyhida (németül Bruckneudorf) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Fekvése

Bruck an der Leithával szemben, a Lajta jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Mai neve a német Bruck (= híd) főnévből származik névmagyarosítással, királyi tulajdonában levő hidas helységet jelöl.

Története

Régészeti leletekben rendkívül gazdag település. Körzete a kőkorszaktól lakott. Határában a Heidhof-major térségben gazdagon díszített 30 szobás római kori villát tártak fel, benne Ausztria legnagyobb, korabeli mozaikleletével. A villa egy kelta gazdasági épületre épült. A falutól 5 km-re keletre, a villától 800 m-re északra, 1956-ban középkori, 11. századi templom alapfalaira bukkantak.

1430-ban „Neudorf”, 1440-ben „Pruk”, 1468-ban „Wyfalw” (értsd: Újfalu) néven szerepel a korabeli forrásokban.

1814-ben nagy hadgyakorlat színhelye volt, melyen I. Ferenc császáron kívül az orosz cár, a porosz, a dán és a bajor király is részt vett. 1848 őszén a vasúti pályaházban volt Görgei főhadiszállása. 1867-ben katonai kiképzőtábort létesítettek itt, amelynek helyén 1898-ban alakult meg az önálló község.

1910-ben 1034, többségében magyar lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben Királyhida is Ausztria újonnan létrehozott Burgenland tartományához került. 1921. szeptember 10-én órákig tartó fegyveres összecsapás volt itt a Lajtabánságért küzdő nezsideri szabadcsapatok és az itt hídfőt létesítő osztrák erők között.

Népessége

2016
2 965
2018
3 026

Nevezetességei

  • A Magyar Koronához címzett fogadó (Ungarische Krone) a Lajta partján - eredetileg kolostornak épült, a török támadások idején majdnem teljesen elpusztult, majd fogadónak épült újjá. A határváros szálláshelyeként évszázadok óta szolgálja az utazókat.
  • A község közelében hozta létre a hidegháború idején az Osztrák Szövetségi Hadsereg a Magyarország felől várt támadások ellen a Bunkeranlage Ungerberg(wd) nevű erődítményrendszert, ami ma a bécsi Hadtörténeti Múzeum szabadtéri kiállító helye.

Híres emberek

A település külföldi híre

Jegyzetek

További információk