Mosonszentandrás

Mosonszentandrás (Sankt Andrä am Zicksee)
A plébániatemplom és a népiskola épülete.
A plébániatemplom és a népiskola épülete.
Mosonszentandrás címere
Mosonszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Nezsideri járás
Alapítás éve1437
Polgármester Erich Goldenitsch (SPÖ)
Irányítószám 7161
Körzethívószám 02176
Forgalmi rendszám ND
Népesség
Teljes népesség1371 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület31,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mosonszentandrás (Ausztria)
Mosonszentandrás
Mosonszentandrás
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 47′ 00″, k. h. 16° 56′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 00″, k. h. 16° 56′ 00″
Mosonszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosonszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mosonszentandrás (németül: Sankt Andrä am Zicksee, régebben St. Andrae bei Frauenkirchen) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Földrajz

Nezsidertől 21 km-re délkeletre a Fertőzug központi részén fekszik.

Nevének eredete

Nevét Szent András apostol tiszteletére szentelt templomáról kapta.

Történelem

A települést 1437-ben említik először. 1500-ban már bizonyíthatóan állt Szent András tiszteletére szentelt temploma, azonban ezt a török 1529-es bécsi hadjárata során elpusztította. A 16. században lakói protestánsok lettek. 1605-ben Bocskai, 1620-ban Bethlen hadai dúlták fel. 1683-ban újra a török pusztította el. A Rákóczi-szabadságharc idején többször a kurucok fosztották ki, majd a harcok végével pestisjárvány és éhínség pusztított. Katolikus egyházát 1703-ban alapították újra, anyakönyveit 1774-től vezetik. 1880-ban Albrecht főherceg volt a birtokosa.

Vályi András szerint " SZENT ANDRÁS. S. André. Német falu Moson Várm. ’s a’ Magyar Óvári Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik d. Pomogyhoz 1, n. ny. Magy. Óvárhoz 4 órányira; 3 fordúlóra osztott egyenes határja termékeny, legelője, réttye középszerű, tavaiban halászattyok, és nádlások van, széksó is bőven szedetik határján; piatzok Nizsiderben van. " [2]

Fényes Elek szerint " Szent-András, (St. Andrä), német falu, Moson vármegyében, 1 mfld. a Hansághoz, 792 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Határa második osztálybeli, s van 91 4/ egész jobbágytelke, 78 telkes gazdája, 343 4/ hold első, 836 hold második, 1265 h. harmadik, 264 h. negyedik osztálybeli szántóföldje, 148 embervágó rétje, sok káposztája. Széksószedés. Szénaszállitás. Sok vizimadár. F. u. Károly főherczeg örök. Ut. p. Moson. " [3]

1910-ben 1252, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria Burgenland tartományának része lett.

2002-ben mezővárosi rangot kapott. 2014-ben itt alapították meg Ausztria első ortodox kolostorát, melynek alapítólevelét Arszeniosz Kardamakisz, Ausztria görög ortodox metropolitája és Ägidius Zsifkovics kismartoni római katolikus megyés püspök írta alá.[4]

Nevezetességei

  • Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1724-ben épült barokk stílusban.
  • A barokk oromzatos ház.
  • A régi malom épülete gyakran kiállítások helyszíne.
  • Közelében fekszik a Szikes-tó, egy 180 hektáros nagy sztyeppe-tó, a tópart legszebb fürdőtava. Kellemes vízhőmérséklete, alacsony mélysége miatt családos turisták körében kedvelt, vízisportolásra is alkalmas.

Híres emberek

  • Itt született 1916-ban Timaffy László néprajzkutató, a győri mezőgazdasági szakiskola tanára.
  • Itt született 1919. október 29-én Markó Imre Lehel katolikus pap, nyelvész.

Jegyzetek

További információk