Ez a szócikk az ételkészítésre használt helyiségről szól. Hasonló címmel lásd még: Konyha (egyértelműsítő lap).
Konyha, Nyugat-Dunántúl
A konyha a lakóépületek ételkészítésre használt, arra alkalmassá tett helyisége.
Története
Eredetileg az ételkészítés a szabadban zajlott le. A magyar népi háztípusban is sokáig fedetlen pitvar töltötte be ezt a funkciót. A későbbiekben a konyha zárt helyiséggé vált, ahonnan a füstöt kéményen keresztül vezették el.
A 20. században általánossá vált az elszívó és más szellőztető berendezések alkalmazása. A házgyári lakásokban esetenként természetes megvilágítás nélküli konyhákat is létesítettek. Az utóbbi évtizedekben terjed a lakótérrel egybenyíló amerikai konyha.
Átvitt értelemben egyes népek, nemzetek konyhaművészetét is konyhának nevezzük. (Például Magyar konyha, Német konyha).
Számos nyelvben a helyiség és a konyhaművészet megnevezésére külön szavakat használnak, így angolul a helyiség kitchen, míg a gasztronómiai értelemben cuisine – a francia nyelv megfelelő szavából.[1]
Jegyzetek
↑Bár ez esetben némi nemzetközi iróniával mindkét szó ugyanarra a gyökre megy vissza, a latincoquina (olaszosan: cucina) jelentésű szóra. Ennek megfelelően azután franciául például a helyiség és a konyhaművészet is egyszerűen cuisine.
dél-dunántúli házvidék · északi vagy palóc házvidék · keleti vagy erdélyi házvidék · középmagyar vagy alföldi házvidék · nyugati vagy délnyugat-dunántúli házvidék · népi barokk · népi klasszicizmus
Lakóháztípusok
barlanglakás ·veremház (putri) · kör alaprajzú épület · soros alaprajzú ház · nyújtott, soros alaprajzú ház · hosszúház · görbe ház · keresztszárnyas ház · keresztszínes ház · kerített ház · szárazbejárásos ház · lábasház
