Koreai Népköztársaság

Koreai Népköztársaság
조선인민공화국
1945. szeptember 6.1946. február 19.
Koreai Népköztársaság címere
Koreai Népköztársaság címere
Koreai Népköztársaság zászlaja
Koreai Népköztársaság zászlaja
Általános adatok
FővárosaSzöul
Hivatalos nyelvekkoreai
PénznemKoreai jen,
koreai von
Kormányzat
Államformaköztársaság
ÁllamfőLi Szin Man
Államfő-helyettesRjo Unhjong (Lyuh Woon-hyung)
KormányfőHo Hon (Heo Heon)
ElődállamUtódállam
 Korea a Japán Birodalom részekéntSzovjet katonai adminisztráció Koreában 
Amerikai katonai adminisztráció Koreában 

A Koreai Népköztársaság (hangul: 조선인민공화국Csoszon Inmin Konghvagukhandzsa: 朝鮮人民共和國, RR: Joseon Inmin Gonghwaguk?) rövid életű pártállam volt a Koreai-félszigeten. Szöulban kiáltotta ki a Koreai Néppárt 1945. szeptember 6-án, de a partraszálló amerikaiak 1946 februárjában feloszlatták.

Programja

A Koreai Népköztársaság kormányprogramját szeptember 14-én ismertették, 27 pontba szedve. Ezek között voltak:

  • a Japán Birodalom és a kollaboránsok tulajdonában lévő földek jóvátérítés nélküli elkobzása
  • ezen földek felosztása a parasztok között
  • bérleti díj korlátozása a fel nem osztott földeken
  • a bányászati, pénzügyi, szállítási, és kommunikációs ipari társaságok államosítása
  • állami felügyelet a kis és középméretű társaságoknak
  • alapvető emberi jogok, szólás-, sajtó-, gyülekezési, és vallásszabadság
  • általános választójog 18 év felett
  • női egyenjogúság
  • 8 órás munkanapok, minimálbér, gyermekek dolgoztatásának betiltása
  • közeli kapcsolatok létesítése az Amerikai Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval, az Egyesült Királysággal, Kínával, és pozitív szembenállás az ország belügyeibe beavatkozókkal szemben.[1][2]

A Központi Népi Bizottság tagjai

Az ország elnöke Li Szin Man, alelnöke Jo Unhjong (Lyuh Woon-hyung), miniszterelnöke pedig Ho Hon (허헌, Heo Heon) volt.

Poszt Képviselő Helyettese(i)
Belügyminiszter Kim Gu (김구, Kim Gu) Cso Dongho (조동호, Jo Dong-ho), Kim Gjerim (김계림, Kim Gye-rim)
Külügyminiszter Kim Gjusik (김규식, Kim Gyu-sik) Cshö Gunu (최근우, Choi Geun-woo), Kang Dzsin (강진, Kang Jin)
Pénzügyminiszter Cso Mansik Pak Mungju (박문규, Park Mun-gyu), Kang Bjongdo (강병도, Kang Byeong-do)
Hadügyminiszter Kim Vonbong (김원봉, Kim Won-bong) Kim Szejong (김세용, Kim Se-yong), Csang Giuk (장기욱, Jang Gi-uk)
Gazdaságügyi miniszter Ha Philvon (하필원, Ha Pil-won) Kim Hjongszon (김형선, Kim Hyeongseon), Csong Thesik (정태식, Jeong Tae-sik)
Természeti erőforrások minisztere Kang Gidok (강기덕, Kang Gi-deok) Ju Cshugun (유추군, Yu Chu-gun), I Gvan (이관, Lee Gwan)
Egészségügyi miniszter I Mangju (이만규, Lee Man-gyu) I Dzsongjun (이정윤, Lee Jeong-yun), Kim Dzsomgvon (김점권, Kim Jeom-gwon)
Közlekedésügyi miniszter Hong Namphjo (홍남표, Hong Nam-pyo) I Szungun (이순근, Lee Sun-geun), Csong Dzsonggun (정종근, Jeong Jong-geun)
Biztonságügyi miniszter Cshö Jongdal (최용달, Choi Yong-dal) Mu Dzsong (무정, Mu Jeong), I Giszok (이기석, Lee Gi-seok)
Igazságügyi miniszter Kim Bjongno (김병로, Kim Byeong-lo) I Szungjop (이승엽, Lee Seung-yeob), Csong Dzsinthe (정진태, Jeong Jin-tae)
Oktatásügyi miniszter Kim Szongszu Kim Thedzsun (김태준, Kim Tae-jun), Kim Gidzson (김기전, Kim Gi-jeon)
Propagandaminiszter I Gvanszul (이관술, Lee Gwan-sul) I Joszong (이여성, Lee Yeo-seong), Szo Dzsungszok (서중석, Seo Jung-seok)
Hírközlési miniszter Sin Ikhi (신익희, Sin Ik-hee) Kim Csholszu (김철수, Kim Cheol-su), Cso Duvon (조두원, Jo Du-won)
Munkaügyi miniszter I Dzsuszang (이주상, Lee Ju-sang) Kim Szanghjok (김상혁, Kim Sang-hyeok), I Szungum (이순금, Lee Sun-geum)
Titkár I Gangguk (이강국, Lee Gang-guk) Cshö Szonghvan (최성환, Choi Seong-hwan)
Jogi miniszter Cshö Ikhan (최익한, Choi Ik-han) Kim Jongam (김용암, Kim Yong-am)
Tervezési miniszter Csong Bek (정백, Jeong Baek) An Giszong (안기성, An Gi-seong)

Jegyzetek

  1. Hart-Landsberg, Martin. Korea: Division, Reunification, & U.S. Foreign Policy. Monthly Review Press, 65–6. o. (1998) 
  2. Cumings, Bruce. The Origins of the Korean War, Liberation and the Emergence of Separate Regimes, 1945–1947. Princeton University Press, 88. o. (1981) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 조선인민공화국 című koreai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.