Ismertek voltak a középkori város takácsmesterei, elsősorban toiles de Laval nevű lenvásznaikról. A város a francia forradalom elleni felkelés, a chouannerie idején vált különösen híressé, itt harcoltak először a Jean Chouan néven ismertté vált királypárti vezér, Jean Cottereau csapatai. A városért vívott csatában azonban a royalisták vereséget szenvedtek. Laval a szülővárosa a századforduló különös festőjének, a vámos Henri Rousseau-nak és Alfred Jarrynak, a szürrealista írónak, akinek műve az Übü király.
Vieille ville - a folyó jobb partján elhelyezkedő óváros, melynek központja a place de la Trémoille, ahol Laval grófjainak kis palotája,, a reneszánsz stílusú Nouveau Chateau áll. A mintegy háromszáz éves épület ma az Igazságügyi Palota. A környező kis utcákban több középkori és reneszánsz épület maradt fenn. Az egykori városfal egyetlen fennmaradt őrtornya, a Tour Renaise.
Cathédrale de la Trinité - az eredetileg XII. századi templom mai formája többszöri átalakítás eredménye. Márványból és tufából faragott oltárai, XVI. századi faliszőnyegei, valamint flamand szárnyas oltára mint a katedrális ékességei.
Le Chateau - a vár a XII. században épült, a Bretagne és Normandia határán húzódó védelmi rendszer tagjaként, a normandiai oldalon. A napjainkig is fennmaradt épületek egy része a XIII. században készültek, de többször átalakították azokat. A kastély egy részében naiv festők alkotásai s a vámos Rousseau emlékszobája látható. A legjelentősebb műemlék a vártorony, a donjon, amely XI. századi alapokon áll. Különleges tetőszerkezete nagy mesterségbeli tudásról vall, a kör alakú központi magból sugárirányban szétfutó gerendákat középen szinte semmi nem tartja össze, mégis szilárdan tartják a súlyos tetőt. 1100 táján készítették, de a gerendákat folyamatosan cserélik.
Basilique Notre-Dame-d'Avesniéres - a román stílusú ősi templom belsejében sok régi szobor van, a legérdekesebb a XVI. századbeli, a mennybe emelkedő Jézust lábujjhegyen állva ábrázoló alkotás.
Ancienne église du Pritz - a csaknem ezer esztendős kis templom román stílusban készült. Különlegessége a falfestmények sorozata, a legrégebbiek XI. századiak, ezek Szűz Mária életének jeleneteit ábrázolják. Vannak freskók a XIII., a XIV. és a XV. századból is.