Limburgi nyelv

Ez a szócikk a limburgi nyelvről szól. Hasonló címmel lásd még: Limburg (egyértelműsítő lap).
Limburgi nyelv
Limburgs
BeszélikHollandia, Belgium, Németország
Beszélők számaanyanyelvként kb. 1;600;000; második nyelvként fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    nyugati germán nyelvek
ÍrásrendszerLatin írás
Gondozzanincs szabályzó szervezet
A limburgi nyelv elterjedése zöld színű
A limburgi nyelv elterjedése zöld színű
A Wikimédia Commons tartalmaz Limburgs témájú médiaállományokat.

A limburgi nyelv (limburgi nyelven: limburgs vagy lèmburgs; hollandul: limburgs, németül: Limburgisch, vagy Südniederfränkisch,[1] franciául: limbourgeois) egy nyugati germán nyelv, amelyet 1,3 millióan beszélnek a hollandiai Limburg és a belgiumi Limburg tartományokban,[2] és mintegy 300 ezren az azokkall szomszédos németországi régiókban.[3]

A terület Venlo(wd), Düsseldorf, Aachen, Maastricht és Hasselt városok között terül el. A limburgi nyelvet Hollandiában regionális nyelvként (streektaal) ismerik el, és az A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának 2. fejezete értelmében mérsékelt védelemben részesíti.[4][5]

Történet

A limburgi név, jelző, illetve annak változatai, csak közvetve származnak a ma Belgiumban, Vallóniában, Liège tartományban, a Weser (Vesdre) folyó partján fekvő Limbourg (francia kiejtés: [lɛ̃buʁ]; németül és hollandul: Limburg; vallonul: Limbôr; teljes neve franciául: Limbourg-sur-Vesdre) városának nevéből.

Limbourg a középkorban a Limburgi Hercegség fővárosa volt. Közvetlenebbül a Holland Királyság Limburg tartományának (1815-39) modernebb nevéből származik, amely ma belgiumi Limburgra és hollandiai Limburgra oszlik. A régi Limburgi Hercegség területén a fő nyelv ma a francia, de van egy sajátos csoportja a limburgi (vagy a meghatározásoktól függően limburgi jellegű) nyelvjárásoknak, amelyeket néha "plat dietsch"-nek neveznek.

A limburgiak általában platnak nevezik a nyelvüket, ugyanúgy, ahogyan a németalföldi németet beszélők. Ez a plat egyszerűen arra utal, hogy a nyelvet a Holland-síkságon beszélik, szemben a "magas" szóval a "felnémet nyelvekben" (németül Althochdeutsch), amelyek a hegyesebb déli régiókban beszélt nyelvjárásokból származnak. A plat szó ezért a plattelanddal (hollandul: "vidék") is összefügg, és néha egyszerűen "szlenget" jelenthet, bármilyen nagyon informális, rusztikus vagy helyileg egyedi szót vagy kifejezést.

Egy régebbi holland kifejezés a nyugatnémet nyelvekre és a hétköznapi emberek nyelvjárásaira a Dietsch vagy Duutsch volt, ahogyan még ma is megtalálható a Low Dietsch (Plattdütsch) kifejezésben. Ez a kifejezés eredetileg a protogermán "þiudiskaz", azaz "a népből" szóból származik. (Ez a jelentésó megmaradt az olasz tedesco, valamint az angol Dutch szóban is, amely a Hollandiából származó emberekre utal.)

Osztályozás

Hollandiában és Belgiumban általában a Zuidrijnmaasfrankischhoz, egy ősi alsó-frank nyelvjáráscsoporthoz tartozónak tekintik, míg Németországban a nyugat-középnémet nyelvjáráscsoporthoz tartozónak.

Jellemzők

A limburgi nyelvet Hollandiában és Belgiumban körülbelül 1 600 000 ember beszéli, Németországban pedig több tízezren. A Belgiumban beszélt változatot inkább a francia nyelv befolyásolja.

Sok európai nyelvtől eltérően a limburgi nyelv két hangból álló tonális nyelv. A limburgi nyelv egyik tonális nyelvjárása a norbiki nyelvjárás, melyet a dél-hollandiai Norbik faluban beszélnek.

Más európai nyelvek, amelyekben ez a jellemző megtalálható, a litván, a szlovén, a svéd, a norvég és a szerbhorvát.

A limburgi nyelv számos, a nyugatnémet nyelveknél magasabb kelta nyelvekből és nyelvjárásokból származó hatást is mutat. A területet eredetileg kelta törzsek lakták.

Példa

"Huuj gaon ich e bietje later."

Ma egy kicsit később indulok.

Változatai

A dialektális felosztások különbözőképpen artikulálódnak (és nem felelnek meg pontosan egymásnak, a megfelelés foka attól függ, hogy milyen jellemzőkkel határozzák meg a nyelvhatárokat):

  • Észak-limburgi (Noordlimburgs) / holland dialektus Kleverlands
  • Nyugat-limburgi (West-Limburgs)
  • Közép-limburgi (Centraal-Limburgs)
  • Kelet-Limburg (Oost-Limburgs)
  • Limburgesiai (Limburgi)-Ripuari nyelv

A szabványosítás kérdése

A limburgi nyelv nem rendelkezik kodifikált irodalmi nyelvvel. 1995 és 1999 között kidolgoztak egy sztandard változatot, amelyet Algemein Gesjreve Limburgs-nak neveznek, de alig lelt támogatásra.[6] Az 1940-es években kidolgoztak egy helyesírási formát a limburgi nyelv lejegyzésére, de ennek használata is eshetőleges, s csak egy-egy speciálisabb nyelvjárás esetében használják.[7] 2000-ben a hollandiai Limburg tartomány vezetése határozatott fogadott el a Limburgi Nyelvi Tanács (Raod veur 't Limburgs), amely a limburgi nyelvvel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. 2003-ban ez a szervezet elfogadott egy szabványos helyesírást, melynek alapján a limburgi nyelv kodifikációjára törekvő Stiechting Limbörgse Academie (Limburgi Akadémia Alapítványa) szótárakat próbál létrehozni.[8]

Irodalom

  • Katja Lochtman: Limburgisch. In: Janet Duke (Hrsg.): EuroComGerm. Germanische Sprachen lesen lernen. Band 2: Seltener gelernte germanische Sprachen. Afrikaans, Färöisch, Friesisch, Jenisch, Jiddisch, Limburgisch, Luxemburgisch, Niederdeutsch, Nynorsk. Shaker, Düren 2019, ISBN 978-3-8440-6412-4, S. 161–18
  • Bakkes, Pierre (2007): Mofers Waordebook. ISBN 978-90-902229-4-3 (in Dutch)
  • Driessen, Geert (2012): Ontwikkelingen in het gebruik van Fries, streektalen en dialecten in de periode 1995-2011. Nijmegen: ITS
  • Frins, Jean (2005): Syntaktische Besonderheiten im Aachener Dreilãndereck. Eine Übersicht begleitet von einer Analyse aus politisch-gesellschaftlicher Sicht. Groningen: RUG Repro [Undergraduate Thesis, Groningen University] (in German)
  • Frins, Jean (2006): Karolingisch-Fränkisch. Die plattdůtsche Volkssprache im Aachener Dreiländereck. Groningen: RUG Repro [Master's Thesis, Groningen University] (in German)
  • Welschen, Ad 2000–2005: Course Dutch Society and Culture, International School for Humanities and Social Studies ISHSS, Universiteit van Amsterdam
  • Jürgen Erich Schmidt, Robert Möller: Historisches Westdeutsch/Rheinisch (Moselfränkisch, Ripuarisch, Südniederfränkisch). In: Joachim Herrgen, Jürgen Erich Schmidt: Sprache und Raum. Ein internationales Handbuch der Sprachvariation. Band 4: Deutsch (= Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft. Band 30.4). De Gruyter Mouton, Berlin/Boston 2019, ISBN 978-3-11-018003-9, S. 515–550.o.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Jürgen Erich Schmidt, Robert Möller: Historisches Westdeutsch/Rheinisch (Moselfränkisch, Ripuarisch, Südniederfränkisch). In: Sprache und Raum: Ein internationales Handbuch der Sprachvariation. Band 4: Deutsch. Herausgegeben von Joachim Herrgen, Jürgen Erich Schmidt. Unter Mitarbeit von Hanna Fischer und Birgitte Ganswindt. Band 30.4 von Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft (Handbooks of Linguistics and Communication Science / Manuels de linguistique et des sciences de communication) (HSK). Berlin/Boston, 2019, S. 515ff., itt 528.o.
  2. ↑ Limburgish (angol nyelven). Ethnologue. (Hozzáférés: 2022. december 2.)
  3. ↑ Map of the Duchy of Limburg 1789. www.hoeckmann.de. (Hozzáférés: 2022. november 27.)
  4. ↑ Full list (brit angol nyelven). Treaty Office. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
  5. ↑ Heinz Eickmans: Niederlande (Koninkrijk der Nederlanden), Unterkapitel Limburgisch. In: Franz Lebsanft, Monika Wingender (Hrsgg.): Europäische Charta der Regional- oder Minderheitensprachen: Ein Handbuch zur Sprachpolitik des Europarats. Walter de Gruyter, Berlin/Boston, 2012, S. 153ff., hier 163.o.: „Das als Regionalsprache der Niederlande anerkannte Limburgische [...]“
  6. ↑ Meerjarenplan streektaal: det det 't Limburgs good moog doon!
  7. ↑ Limburgse taal. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
  8. ↑ Limbörgse Academie
Tekintsd meg a Wikipédia limburgi nyelvű változatát!