Lippó

Lippó
Mária bemutatása templom
Lippó címere Lippó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Szugfil József (alpolgármester)
Irányítószám	7781
Körzethívószám	69
Népesség
Teljes népesség	464 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	32,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 18° 34′ 00″45.866667, 18.56666745.866667°N 18.566667°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 00″, k. h. 18° 34′ 00″45.866667, 18.56666745.866667°N 18.566667°E
Lippó Pozíció Baranya vármegye térképén
Lippó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lippó (szerbül: Липовица, Липова / Lipovica, Lipova, németül: Lippwar^[2]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Elnevezései

Szerbül és horvátul a települést hivatalosan a beremendiek által használt néven Lipovo-nak hívják, de a töttösiek a Lipova alakot is használták.^[3]

Fekvése

Ez a jellegzetes dél-baranyai falu szelíd lankák között helyezkedik el, közel a déli országhatárhoz, azon a hullámos löszháton, melyet keletről a Duna határol, nyugat felől pedig a Szársomlyó 442 méter magas mészkő eredetű^[4] csúcsa zár.

A szomszédos települések: észak felől Töttös és Majs, kelet felől Bezedek, délkelet felől Sárok, dél felől Ivándárda, délnyugat felől Kislippó, nyugat felől pedig Márok.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohács és Villány térségét összekapcsoló 5702-es út, ezen érhető el a két végponti város felől, míg Bóllyal az 5704-es út kapcsolja össze. Távlati tervek szerint érinteni fogja a községet az M6-os autópálya is, utóbbi tervezett nyomvonala a belterülettől nyugatra húzódik.

Története

Lippó nevét az oklevelek 1274-ben Lypow néven említik először, Lippói Jánossal kapcsolatban, aki a Miskolc és Lőrinc neméből származó lippói nemesek jelenlétében lippói birtoka felét szolgákkal együtt eladta Keled fiainak 30 ezüst M-ért, a föld másik felét pedig ugyancsak 30 M-ért Miskolcnak és Lőrincnek adta el.

1281-ben és 1293-ban Lőrinc és Miskouch fiai a Beremendtől délre eső Végbala szomszédos birtokosai, akik a megye közéletében gyakran részt vettek.

1280 körül a Lippó nemzetség Bacha nevű tagját említik, aki 1241 előtt baranyai adószedő volt, s a hiányzó pénz pótlására átadta kisharsányi birtokát.

1335-ben papja 5 báni pápai tizedet fizetett. A 654 fős település Baranya délnyugati csücskében található.

A község neve a XIII. században itt élt Lippó nemzetség emlékét őrzi. A XIV. században a település két részre oszlott: Alsólippó urai a Lippóiak, Felsőlippóé pedig a Maróthiak voltak. A XV. században Egyházaslippónak nevezték. A törökök kiűzését követően itt is felpezsdült a mindennapi falusi élet.

Az első német telepesek a XVIII. század húszas éveiben érkeztek. A XIX. századra a szerbek betelepítését követően jellegzetesen szerb többségű faluvá lett a település. A község görögkeleti szerb temploma 1804-ben épült.

1910-ben 1070 lakosa volt, ebből 32 fő magyar, 667 fő német, 342 fő szerb, 10 fő horvát és 23 fő egyéb nemzetiségű volt. A falu lakói közül 241 fő tudott magyarul.^[5]

A szerb lakosság az I. világháborút követően Jugoszláviába települt, a németeket pedig a II. világháború után kitelepítették Németországba.

A falu a XX. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. Ma két község Lippó és Kislippó néven, Mohácstól délnyugatra.

Viharos történelme folyamán három nemzetiségű (magyar, német, szerb, ) lakóival együtt sok viszontagságon ment keresztül. Az itt élt és itt élő emberek szorgos munkája és kitartása révén mindig sikerült az újrakezdés.

A falut övező jó minőségű földeknek köszönhetően mindig a mezőgazdaságé volt a főszerep.

A rendszerváltás után a kárpótlások révén többen földhöz jutottak, így ők mezőgazdasági kistermelők lettek. A zöme maradt és a termelőszövetkezetből alakult Agro-Lippó Növénytermelő és Szolgáltató Szövetkezetben dolgozik. Sokan ingáznak, főleg Mohácsra, ahol a Farostlemezgyárban tevékenykednek, míg másoknak a Bólyi Mezőgazdasági Rt. ad munkát. Ezeknek köszönhetően nem mondható magasnak a munkanélküliek száma. A nyolcosztályos körzeti iskolába és a három csoportból álló óvodába a helybeli és a környező falvak gyerekei járnak.

2001-ben lakosságának 8,9%-a német, 1,8%-a szerb nemzetiségű volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Honvéd Ferenc (független)^[6]
• 1994–1998: Lovas Miklós (független)^[7]
• 1998–2002: Lovas Miklós (független)^[8]
• 2002–2006: Lovas Miklós (független)^[9]
• 2006–2010: Lovas Miklós Pál (független)^[10]
• 2010–2014: Lovas Miklós Pál (független)^[11]
• 2014–2019: Lovas Miklós Pál (független)^[12]
• 2019-2023: Bácsvánin Rájkó (független)
• 2023-tól Szugfil József (alpolgármester, független)^[13]

Oktatás

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 93 diák járt.^[14]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 19,1% németnek, 8,2% szerbnek mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 4,9%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (9% nem nyilatkozott).^[15]

Nevezetességei

• Mária bemutatása templom

• az 1804-ben épült szerb ortodox templom

Híres szülötte

• Nikanor Grujić pópa, író.

Jegyzetek

További információk

• Lippó Önkormányzatának honlapja
• a katolikus és a szerb ortodox templom harangjai

Kapcsolódó szócikkek