Tarrós
Tarrós | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Hegyháti |
Jogállás | község |
Polgármester | Balázs Bernadett (független)[1] |
Irányítószám | 7362 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 102 fő (2023. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 23,44 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 16′ 53″, k. h. 18° 08′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 53″, k. h. 18° 08′ 32″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarrós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tarrós község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése
Baranya vármegye északi határszélén, a Hegyhát tájegységben fekszik, Sásd városától északkeleti, Vásárosdombótól délkeleti irányban. Zsákfalunak tekinthető, mivel közúton csak ez utóbbi község déli része felől, a 611-es főútból kiágazó 65 178-as számú mellékúton érhető el.
Története
Nevét eredeztetik a tarló szavunkból, más felfogás szerint Árpád fejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak a nevéből. Az 1475-ös okiratban már Tarros néven említik. Az 1554-es egyházi összeírásnál található Tarrlós Bálint neve.
A német temető feltárásakor találtak olyan csontvázat, amely ülő helyzetben, zsugorítva volt elhelyezve, ez arra utal, hogy a sír kő-, vagy bronzkori. Így is bizonyítottnak látszik, hogy Tarrós, a megye egyik legősibb települése, amely állattartásból, mezőgazdaságból élő, máig kis zsáktelepülés. Infrastruktúrája elmaradott, de számos népi építészeti elemet is felfedezhetünk, amely a közeljövőben az idegenforgalom számára is érdekessé, vonzóvá tehetné a települést.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Waschler Zoltán (nem ismert)[3]
- 1994–1998: Wascher Zoltánné (független)[4]
- 1998–2002: Wascher Zoltánné (független)[5]
- 2002–2006: Bagdán Levente (független)[6]
- 2006–2010: Tóth Gyula József (független)[7]
- 2010–2014: Valigura Ernő (független)[8]
- 2014–2019: Balázs Bernadett (független)[9]
- 2019-től: Balázs Bernadett (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 130 | 134 | 126 | 99 | 114 | 104 | 102 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 3% németnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, evangélikus 6,8%, felekezeten kívüli 14,3% (10,5% nem nyilatkozott).[10]
Jegyzetek
- ↑ a b Tarrós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tarrós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tarrós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tarrós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tarrós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tarrós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tarrós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Tarrós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Tarrós Helységnévtár