Luxemburgizmus

A luxemburgizmus a kommunizmusnak Rosa Luxemburg (1870–1919) munkásságában összegződő és elgondolásain alapuló forradalmi elmélete, amely a Lenin képviselte bolsevizmus dominanciájával szemben az internacionalizmusra, a kommunizmus és a szociáldemokrácia nemzetközi összefogására helyezte a hangsúlyt.[1]

A németországi emigrációban élő Rosa Luxemburgnak és követőinek az 1890-es évek végétől kibontakozó politikai krédója a munkástanácsokra épülő államrend (ennyiben hasonló a tanácskommunizmushoz) és a parlamentáris demokrácia együttélése, az orosz parlamentarizmus szétzúzásának kritikája, illetve a lenini teljhatalmú párt – mint ideológiailag felvértezett, a hatalmat megszerző kisebbség – koncepciójának elutasítása volt.

Noha az 1910-es évek európai baloldali mozgalmaiban még nagy hatása volt az eszmeirányzatnak, s követői, a Spartakus-szövetség (Spartakusbund) között találjuk Karl Liebknechtet és másokat,[2] 1924-ben, a Komintern V. Világkongresszusán a luxemburgizmust mint a bolsevizmussal összeegyeztethetetlen, téves politikai utat megbélyegezték.[3] Ezt követően a szovjet befolyás alatt álló területen mint tévtant tartották számon, s csak a nyugati baloldali mozgalmakban jelentkeztek nagyobb hatású követői (például az Amerikai Egyesült Államokban Daniel Singer és Eric Chester).

Rosa Luxemburg az egypártrendszerről::

„Szabadság csak a kormány tagjainak, csak a párttagoknak – attól függetlenül, hogy elég sokan vannak – az egyáltalán nem szabadság. A szabadság mindig a disszidensek, a másképpen gondolkodók szabadsága. A politikai szabadság lényege nem az »igazság« fanatikusain alapul, hanem inkább egy felvilágosító, építő, és tisztító disszidenciára alapul. Ha a »szabadság« »kiváltság« lesz, akkor a politikai szabadság munkája elvész.”

Jegyzetek

  1. Nigel Harris, National Liberation, New York, Tauris, 1990, 61–63., ISBN 1850430950.
  2. Michael Löwy, The Theory of Revolution in the Young Marx, Boston, Brill, 2003, 182., ISBN 9004129014.
  3. David Pike, Lukács and Brecht, Chapel Hill, University of North Carolina, 1985, 104., ISBN 080781640X.

További információk