Nagyrápolt

Nagyrápolt (Rapoltu Mare)
A falu északnyugati része
A falu északnyugati része
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségNagyrápolt
Rang községközpont
Irányítószám 337365
Körzethívószám +40 x54[1]
SIRUTA-kód 90672
Népesség
Népesség867 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság7[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 56″, k. h. 23° 04′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 56″, k. h. 23° 04′ 31″
Nagyrápolt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrápolt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyrápolt (románul: Rapolt vagy Rapoltu Mare) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

A Maros jobb partján, az Erdélyi-érchegység lábánál, Piskitől hat kilométerre északkeletre fekszik.

Nevének eredete

Német eredetű személynévből való. Először 1346-ban, Rapolt alakban említették, a később települt Kisrápolttól való megkülönböztetését szolgáló előtagja 1760–1762-ben tűnt fel (Nagy Rápold).

Története

1535-ben plébánosát, Rapolti János kanonokot Gyulai Mihály társaival kirabolta és megsebesítette. Református egyháza 1766-ban anyaegyház volt és Arany filiával együtt 93 férfit és 76 asszonyt számlált. Birtokosai a 18. század második felében a gr. Gyulay, gr. Nemes, br. Jósika, br. Györffy, Naláczi, Zeyk, Rápolti, tancsi Földvári, rápolti Székely, Dobrai, Kováts és Köblös családok, közrendű református lakói között a leggyakoribb családnevek az Ács, Csizmás, Ferkő, Hatházi, Szathmári és Tasnádi voltak.[3] Az eklézsia 1796-os birtokösszeírása a határt egy-két kivétellel román eredetű helynevekkel írta le, az 1779-es egyházi vizitáció pedig azért is ajánlta a református szülőknek gyermekeik iskolába járatását, mert ott megtanulnának magyarul.[4]

Népessége

Látnivalók

  • A falu északi részén, egy dombra épült, középkori eredetű református templomát az 1930-as években Debreczeni László tervei alapján újították fel. A szentegyházba néhány, a környékről előkerült római kori sírkövet is beépítettek. Eredetileg román stílusú volt, szentélyét a 15. század második felében gótikus stílusban átépítették és hálóboltozattal látták el. A hajót valamikor egy méterrel megmagasították. 1960-ban a templom leégett. A hajóban 14. századi freskók láthatóak (Fájdalmas Krisztus és egy Pietà töredéke), a szentélyben pedig nagyon rossz állapotú, al secco festménytöredékek.[5] Egyik harangja 1523-ból való.[6]
  • A templomdombtól keletre, egy másik dombon romladozik a 18. században épült, egykori Rápolthy–Jósika–Daniel kastély.
  • A falu műúttól északra fekvő részének faluképe egységesen műemléki jelentőségű.

Híres emberek

Képek

  • A romos Rápolthy–Daniel kastély
    A romos Rápolthy–Daniel kastély
  • A nagyrápolti református templom
    A nagyrápolti református templom
  • Ortodox templom
    Ortodox templom
  • Görögkatolikus templom
    Görögkatolikus templom
  • A Rápolthy–Daniel kastély romjai
    A Rápolthy–Daniel kastély romjai
  • A falu és a környező táj
    A falu és a környező táj

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ [1]
  3. ↑ Buzogány Dezső – Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere. 3. Kolozsvár, 2007, 157–208. o.
  4. ↑ Uo., 168. és 182–186. o.
  5. ↑ Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Bp., 2008, 244–51. o.
  6. ↑ Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [2] Archiválva 2013. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF

Források

Külső hivatkozások