Szelistyora
| Szelistyora (Săliștioara, Seligsdorf) | |
 | |
| Szelistyora látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Valisora |
| Rang | falu |
| Községközpont | Valisora (Vălișoara) |
| Irányítószám | 337522 |
| SIRUTA-kód | 91964 |
| Népesség | |
| Népesség | 173 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 22″, k. h. 22° 49′ 27″46.006162°N 22.824159°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 22″, k. h. 22° 49′ 27″46.006162°N 22.824159°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szelistyora témájú médiaállományokat. | |
Szelistyora románul: Săliștioara, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Dévától északnyugatra, a Fornádia közben fekvő település.
Története
Szelistyora, Szelestya nevét 1499-ben p. Zelesthya néven említette először oklevél a Hermán-nemzetségbeli Pestesi ~ Felpestesiek birtokaként. Ekkor a hűtlen Mátyás birtokát Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi adományul.
Későbbi névváltozatai: 1733-ban Selistioara, 1750-ben Szelistyiora, 1760–1762 között Selistyora, 1808: Szelicsora, Seligsdorf, Szelisoará, 1861-ben Szelistyora, 1888-ban Szelistyora (Szelicsora), 1913-ban Szelistyora.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Dévai járásához tartozott.
1910-ben 492 lakosából 2 magyar, 490 román volt. Ebből 490 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
- Görögkeleti ortodox temploma
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
