Puszan
Puszan ( ) | |||
![]() | |||
| |||
Helyi elnevezés | |||
Hangul | 부산광역시 | ||
Handzsa | 釜山廣域市 | ||
Átdolgozott átírás | Busan gwangyeoksi | ||
Magyaros átírás | Puszan kvangjoksi | ||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Jongnam | ||
Rang | tartományi jogú város (광역시) | ||
Kerületei | 15 | ||
Polgármester | Pak Hjongdzsun (박형준, ) | ||
Irányítószám | 600-010, 619-963 | ||
Körzethívószám | (+82) 051 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3 453 198 fő (2018)[1] | ||
Népsűrűség | 4494 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 767,35[2] km² | ||
Időzóna | KST, UTC+9 | ||
Hivatalos jelképei | |||
Virág | kamélia | ||
Fa | kamélia | ||
Madár | sirály | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Puszan ( ) weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Puszan ( ) témájú médiaállományokat. |
Puszan ( ) (koreai: 부산, angol: Busan, egyéb magyar átírással: Buszan, Pusan) Dél-Korea második legnépesebb városa a főváros Szöul után.[3] Lakossága közel 3,5 millió fő volt 2018-ban. Puszan Délkelet-Koreában található a Japán-tenger partján és e terület gazdasági, kulturális és oktatási központja.[4] Kikötője rendkívül forgalmas, Dél-Korea legforgalmasabb kikötője és a világ hatodik legforgalmasabb kikötője Puszan.[4] Puszan valamint a környező települések az alkotják Dél-Korea legnagyobb ipari területét.[4] Nevének magyar jelentése: üsthegy
Földrajz
Elhelyezkedés
Puszan a Koreai-félsziget délkeleti csücskében a Japán-tenger partján fekszik.[4]
Domborzat
A város domborzata nyugaton leginkább 300-700 méter magas dombokból áll, keleten pedig síkságokból. [4]
Éghajlat
Köppen éghajlati besorolása szerint Puszan mérsékelt éghajlat és meleg párás éghajlat keverékével rendelkezik. Az átlag hőmérséklet januárban 3,6 °C, augusztusban pedig 26,1°C. Ez a terület Dél-Korea egyik legmelegebb része. A város és térségében sűrűn esik az eső, télen viszont kevés a hó. [4]
Demográfia
Puszan lakossága 2018-ban 3.453.198 fő volt, ez kicsivel kevesebb, mint a 2015-ben mért 3.517.491 főhöz képest. Puszanban problémát jelent az elöregedés gyorsasága, a lakosság közel 15%-a 65 év feletti, ez azt okozza, hogy a város lakossága mindig kicsivel kisebb lesz az évek elteltével. 1963 óta Puszan lakossága 2000-ben volt a legnagyobb közel 3,9 millió fővel, és a legnagyobb ugrás a népességet tekintve 1970 és 1980 között volt amikor 1,8 millió főről 3,1 millióra bővült a lakosság száma. Vallást tekintve a lakosság nagy része ateista, kisebb számban buddhista és keresztény.
Történelem
Őskor
Emberek eleinte a paleolitikum-korban kezdtek a mai város területén élni.
Ókor és Középkor

Puszan területét eleinte a Silla Királyság irányította, a három Koreai Királyság egyike. A város első neve Geochilsanguk volt, majd Dongnaehyeonra változtatták. A Csoszon-dinasztia idején nyitották meg Puszan kikötőjét, és már ekkor is fontos városnak számított a Japánhoz való közelség miatt. A 15. század óta kereskedtek a koreaiak és a japánok, emellett a japánok házakat építettek Puszanba, ezzel segítve a város fejlődését.[4]
Újkor
Korea Japán gyarmata lett 1910 és 1945 között, így Puszan is Japán gyarmatosítás alá került. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háború idején Puszan Dél-Korea ideiglenes fővárosa volt. Mivel ezt a területet nem hódította meg Észak-Korea, sok másik dél-koreai költözött Puszanba. A Korea Times szerint közel 500.000 menekült tartózkodott Puszanban. ENSZ csapatok szálltak meg Puszan partjainál, hogy a koreaiakat megvédjék a kommunistáktól.[4]
Koreai háború után
A város 1963-ban elvált Dél-Kjongszang tartománytól és Dél-Korea első közvetlenül kormányzott városává vált.[4]
Gazdaság


Puszan tengeri logisztikai csomópont. Kikötője a hatodik legnagyobb a világon. A város gazdaság elsősorban a szolgáltatóipar, a feldolgozó ipar és az építőipar jellemzi. Puszan a tengertudomány kutatásának központja is, számos intézmény található a tengertudománnyal kapcsolatban (pl. Koreai Tengerészeti Intézet). A város a pénzügyek fontos központja is, a város két legnagyobb üzleti negyede Seomyeon és Gwangbok-dong.[4]
Kultúra és látnivalók

Múzeumok: Puszan számos múzeummal rendelkezik (pl. Puszan Városi Művészeti Múzeum).[4]
Nampo-dong: A Nampo-dong egy bevásárló- és kávézónegyed, ez a negyed vonzó a fiatalok számára, számos étterem, bár és kávézó található itt.[4]
Strandok: Puszant néha Korea nyári fővárosának tekintik, több strandja is van, ezzel vonzva Korea lakosságát nyáron.


Leghíresebb strandja Puszannak a Haeundae strand.[4]
Parkok: A Yongdusan Park egy 17 hektár területű park, itt található a Puszan-torony, a Yongdusan Művészeti Galéria és a Puszani Akvárium. A park körülbelül 70 fafajtával rendelkezik és egész évben kulturális események tartanak itt.[4]
A Daejo Ökológiai Park egy 2,66 km² területű park, ahol veszélyeztetett fajok élnek, mint vándormadarak és tüskés tavirózsák. A parkban sportlétesítmények is vannak, valamint fesztiváloknak is helyszínt ad.[4]
Vallási helyek: A városban találhatóak buddhista és keresztény templomok, erődök és szentélyek is.[4]
Fesztiválok: Puszanban egész évben tartanak fesztiválokat, mint a Puszani Tengeri Fesztivál, vagy a Puszani Nemzetközi Filmfesztivál.[4]
Közigazgatása
![]() | |||
Név | Hangul, Handzsa ( ) | Terület (km²) [5] |
Népesség (2015)[6] |
---|---|---|---|
Kerület | |||
Puk-ku (Buk-gu) | 북구; 北區 | 39,36 | 299 182 |
Puszandzsin-ku (Busanjin-gu) | 부산진구; 釜山鎭區 | 29,70 | 376 321 |
Tong-ku (Dong-gu) | 동구; 東區 | 9,73 | 89 202 |
Tongne-ku (Dongnae-gu) | 동래구; 東萊區 | 16,63 | 262 154 |
Kangszo-ku (Gangseo-gu) | 강서구; 江西區 | 181,50 | 92 628 |
Kumdzsong-ku (Geumjeong-gu) | 금정구; 金井區 | 65,27 | 249 444 |
Heunde-ku (Haeundae-gu) | 해운대구; 海雲臺區 | 51,47 | 409 037 |
Csung-ku (Jung-gu) | 중구; 中區 | 2,83 | 45 377 |
Nam-ku (Nam-gu) | 남구; 南區 | 26,81 | 283 741 |
Szaha-ku (Saha-gu) | 사하구; 沙下區 | 41,75 | 334 762 |
Szaszang-ku (Sasang-gu) | 사상구; 沙上區 | 36,09 | 240 709 |
Szo-ku (Seo-gu) | 서구; 西區 | 13,93 | 111 996 |
Szujong-ku (Suyeong-gu) | 수영구; 水營區 | 10,21 | 173 069 |
Jongdo-ku (Yeongdo-gu) | 영도구; 影島區 | 14,15 | 129 515 |
Jongdzse-ku (Yeonje-gu) | 연제구; 蓮堤區 | 12,08 | 20 527 |
Megye | |||
Kidzsang (Gijang) | 기장군; 機張郡) | 218,32 | 148 073 |
Közlekedés
Vasúti
Légi
Jegyzetek
- ↑ http://kosis.kr/statHtml/statHtml.do?orgId=101&tblId=DT_1B04005N&conn_path=I2
- ↑ Busan: Population and area of Administrative units. Dynamic Busan: Busan Metropolitan City. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
- ↑ (2022. április 4.) „Dél-Korea városai” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q (2024. május 8.) „Busan” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ Area and Number of Administrative Units. Statistics Korea. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
- ↑ Population, Households and Housing Units (By administrative divisions(eup, myeon, dong) (Total levels 3)). KOSIS, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
- www.busan.go.kr
További információk
- Hivatalos oldal (koreai)