Ránk

Ránk (Rankovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Stanislav Hada
Irányítószám 044 46
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség954 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság359 m
Terület14,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 48′, k. h. 21° 28′Koordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 21° 28′
Ránk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ránk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ránk (szlovákul: Rankovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 28 km-re északkeletre, az Eperjes-Tokaji-hegység nyugati oldalán fekszik.

Története

1332-ben a pápai tizedjegyzékben „Rank” néven említik először, már ekkor állt temploma és ismert András nevű papja is. A 14. században a szinyei uradalom részeként Szinyei Pető fia János birtoka. 1390-ben Zsigmond király hívének, Perényi Miklósnak adta. 1427-ben 27 portát számláltak a faluban, amely mintegy 170 lakost jelent. A 16. század közepére a lakosság száma csökkent. 1565-ben 21, 1598-ban 27 ház állt a faluban. 1601-ben Terebes várának uradalmához tartozott. 1715-ben öt gazdaház és egy zsellérház állt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RANK. Elegyes tót falu Abaúj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Keczer-Peklinhez nem meszsze, mellynek filiája; fördői, és savanyú vize is híres, és sok külömbféle Uraságoktól látogattatik, ’s a’ Vendégeknek számokra jó alkalmatosságok készíttettek; szántó földgyei néhol hegyesek, és soványok, Kassától, és más piatzozó helyeitől is távol esik, melly miatt harmadik osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ránk, Rankovce, tót falu, Abauj vmegyében, Sáros vmegye szélén, ut. p. Kassához kelet-északra 2 mfdnyire: 39 kath., 242 evang., 25 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház. A ránki név alatt ismeretes savanyuviz-forrás nem itt, hanem Herrlein határában van innen délre 15 percznyi távolságra. Fekszik e fördő gyönyörű völgyben, s a vendégek befogadására nem csak a kamarának, hanem magánosoknak is vannak épületei. Mint ásványviz használ leginkább gyomorgyengeségben, s az innen származott nyavalyákban, u. m. komorkórságban, sárgaságban, hideglázban, rendetlen hószámban, stb. Ránk helységet több közbirtokosok birják.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Ránknak 58 háza van 307 tótajku lakossal. Postája a szomszédos Herlány. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Határában a hegyek közt egy várnak sánczai és mintegy 1000 öl terjedelmü halas tónak nyomai láthatók. Egy 300 méter magasságu, merőlegesen emelkedő sziklacsoportról, mely egyik oldalán megközelithető, remek kilátás nyilik fél vármegye területére. Van tengerszeme is, mely mintegy 350 méter kiterjedésü.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 318-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 554 lakosából 524 szlovák volt.

2011-ben 705 lakosából 672 szlovák.

Nevezetességei

Evangélikus temploma, valamint a Ránki gejzír.

További információk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 9.)