Szaláncújváros

Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Milan Diheneščík
Irányítószám 044 18
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség464 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság221 m
Terület30,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 37′ 52″, k. h. 21° 31′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 52″, k. h. 21° 31′ 22″
Szaláncújváros weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szaláncújváros (szlovákul: Slanské Nové Mesto) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 27 km-re délkeletre, a Ronyva-patak partján fekszik.

Története

A települést német bevándorlók alapították a 14. század elején az itteni királyi birtokon. Első írásos említése 1332-ből származik. A 14. század végén a Losonczy, majd 1601-ben a Forgách család birtoka lett. A régi település egy török rajtaütés következtében megsemmisült és szlovákokkal telepítették be újra.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJVÁROS. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Forgách Uraság, fekszik Regete Ruszkának szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujváros, Abauj vármegyében, orosz-tót falu, Nagy-Szalánchoz 1/4 nyire: 176 r. kath., 304 g. kath., 3 evang. 6 ref. lak. Görög kath. anyaszentegyház. F. u. gr. Forgács.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Délre innen, a vármegye határán, a Ronyva patak völgyében fekszik Ujváros, 85 házzal, 554 magyar és tót lakossal [...] posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 531-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 483 lakosából 477 szlovák volt.

2011-ben 498 lakosából 457 szlovák.

Nevezetességei

  • A Szentlélek tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1992-ben épült.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 2.)

További információk