Szaláncújváros
Szaláncújváros (Slanské Nové Mesto) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Kassa-környéki |
Rang | község |
Első írásos említés | 1332 |
Polgármester | Milan Diheneščík |
Irányítószám | 044 18 |
Körzethívószám | 055 |
Forgalmi rendszám | KS |
Népesség | |
Teljes népesség | 464 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 16 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 221 m |
Terület | 30,12 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 37′ 52″, k. h. 21° 31′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 52″, k. h. 21° 31′ 22″ | |
Szaláncújváros weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szaláncújváros (szlovákul: Slanské Nové Mesto) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
Kassától 27 km-re délkeletre, a Ronyva-patak partján fekszik.
Története
A települést német bevándorlók alapították a 14. század elején az itteni királyi birtokon. Első írásos említése 1332-ből származik. A 14. század végén a Losonczy, majd 1601-ben a Forgách család birtoka lett. A régi település egy török rajtaütés következtében megsemmisült és szlovákokkal telepítették be újra.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJVÁROS. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Forgách Uraság, fekszik Regete Ruszkának szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujváros, Abauj vármegyében, orosz-tót falu, Nagy-Szalánchoz 1/4 nyire: 176 r. kath., 304 g. kath., 3 evang. 6 ref. lak. Görög kath. anyaszentegyház. F. u. gr. Forgács.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Délre innen, a vármegye határán, a Ronyva patak völgyében fekszik Ujváros, 85 házzal, 554 magyar és tót lakossal [...] posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 531-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 483 lakosából 477 szlovák volt.
2011-ben 498 lakosából 457 szlovák.
Nevezetességei
- A Szentlélek tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült.
- Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1992-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 2.)