Serleg csillagkép

Serleg csillagkép
Adatok
Latin név	Crater
Latin birtokos eset	Crateris
Rövidítés	Crt
Rektaszcenzió	10h 51m – 11h 56m
Deklináció	-6°40’ – -25°10’
Területe	282 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	53
Teljesen látható	északi 65°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	(δ Crateris)
fényessége	3,56m
Szomszédos csillagképek	Oroszlán Szextáns Hydra Holló Szűz

A Serleg (latin: Crater) egy csillagkép.

Ebben a csillagképben már az ókori India lakosai is serleget láttak. A görögök mitológiája szerint ez a serleg az, amiben Apollón hollójának vizet kellett volna hoznia. A holló azonban csak egy vízi kígyót hozott, és hazudott az istennek, aki haragjában a történet mindhárom szereplőjét az égre hajította.

Más változat szerint Héliosz csodaserlege, amelyen Héraklész kétszer is hajózott, második alkalommal Gérüón egész marhacsordájával együtt.

A konstelláció valóban jobban hasonlít serlegre, mint a kratérra, a görögök borkeverő edényére.

• α Crateris – ALKES: K1 színképtípusú óriáscsillag, a látszólagos fényessége 4,2 magnitúdó. Az arab neve magyarul csészét jelent.
• β Crt: ez a 4,2 magnitúdós csillag mintegy 68 fényévre van a Földtől. A színképtípusa A2.
• γ Crt: a csillag színképe A5, a távolsága 148 fényév, a fényrendje 4,1^m.
• δ Crt: a fényrendje 3,8^m, a színképe A0, a távolsága körülbelül 130 fényév.

• NGC 3511 spirálgalaxis
• NGC 3887 küllős spirálgalaxis
• NGC 3981 spirálgalaxis

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, második kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Crater (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Serleg csillagkép témájú médiaállományokat.