Székelyszentkirály

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
A „Sâncrai” lehetséges további jelentéseiről lásd: Sâncrai (egyértelműsítő lap).
Székelyszentkirály (Sâncrai)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségOroszhegy
Rang falu
Községközpont Oroszhegy
Irányítószám 537082
Körzethívószám +40 x66[1]
SIRUTA-kód 84291
Népesség
Népesség1137 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1099 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság570 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 04″, k. h. 25° 19′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 04″, k. h. 25° 19′ 33″
Székelyszentkirály weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Székelyszentkirály (románul Sâncrai) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. Közigazgatásilag Oroszhegyhez tartozik.

Neve

1905-től hívják mai nevén, korábban Udvarhely-Szentkirály volt.

Fekvése

A falu a Bosnyák-patak mellett, a községközponttól, Oroszhegytől 4 km-re délkeletre fekszik.

Története és mai élete

Feltételezések szerint a falu alapítása – akárcsak a többi Szentkirály nevű településé – abban az időben történhetett, amikor még csak egyetlen magyar király volt szentté avatva, vagyis Szent István 1083-ban és Szent László 1192-ben történt szentté avatása között. Oklevélben először 1566-ban említik Szentkirályt. A falu eredetileg a maitól 2 km-re északabbra, a Bosnyák- és az Aklos-patak összefolyásánál feküdt, de kolera sújtotta, ezért lakói 1553 és 1566 között délebbre, a mai Balázsdomb környékére költöztek. A falu korábbi lakosságának 90–95%-a a kolera áldozatául esett. A 18. században a becslések szerint néhány száz lakosa volt, népessége folyamatosan növekedett. 1910-ben 1028-an lakták. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye udvarhelyi járásához tartozott.

A 20. században – az 1960-as évek hullámvölgyétől eltekintve – népessége 1000 és 1100 fő között ingadozott. 1992-ben 1078 lakosából 1053 magyar és 25 cigány volt, a 2002-es adatok szerint 1096 fő a lakossága (1078 magyar, 5 román és 13 cigány). A mai falu főbb részei az Alszeg, a Középszeg, a Felszeg és Tilaszó, a Telefalviak utcája, a Bálint utca és a Balázsdomb.

A község tagja a Szentkirályok Szövetségének, amely 21 települést számlál. Magyarországi testvértelepülése Győrzámoly. A faluban a fő foglalkozás a növénytermesztés és az állattenyésztés volt és most is az. A nyilvántartások szerint 15 működő cég van bejegyezve, amelyek nagy része asztalosműhelyt működtet és a férfilakosság 40%-ának ad munkát, de a környező falvakból is szép számmal jönnek a faluba dolgozni. A lakosság egy része Székelyudvarhelyre ingázik.

Látnivalók

A templom, a falu és az iskola ugyanannak a védőszentnek, Szent István királynak a nevét viseli. Ez azt jelzi, hogy a település és egyháza egy időben alakult. A plébánia történetét 1875-ben állította össze a fennmaradt feljegyzések és a hagyományok alapján Balogh Ferenc lelkész. A falu iskolájának 1450-es létezésére vonatkozó dokumentum valószínűsíti, hogy ugyanekkor már a templom is létezett. A középkori eredetet valószínűsíti a templom kelet–nyugati tájolása.

A falu népe a 17. század elején rövid időre protestáns hitre tér, de 1630 körül a falu már ismét katolikus. Az oroszhegyi plébánia 1748-ban Szentkirálytól különválva önállósult, Fancsal viszont a mai napig Szentkirály filiája maradt. Egy 1848-as hiteles és hivatalos feljegyzés szerint Szentkirálynak 785 lakosa, Fancsalnak pedig 163 híve volt. 1882-ben Szentkirályon 900, Fancsalban 195 volt a hívek száma. A statisztikák az évek múltával további szaporulatot mutatnak. 1989-ben, Szentkirályon 1095, Fancsalban 145, és a már ugyancsak oda tartozó Üknyéd tanyán 45 a hívek száma, ami összesen 1285 római katolikus hívőt jelent.

A részlegesen elpusztult régi templomot 1796-ban lebontották. Mai római katolikus temploma 1796 és 1799 között épült a régebbi fatemplom helyére, az építési dátum a késő barokk és klasszicista stíluselemeket hordozó épület kőtemplom tornyának nyugati falán olvasható. A templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel. A búcsújárás minden évben augusztus 20-án van.

A sekrestyében, a keleti falban esetleg másodlagosan elhelyezett késő gótikus és reneszánsz elemekkel díszített szentségtartófülke található. Alsó keretére rézsűs állású címerpajzs támaszkodik, rajta domborúan faragott kettős kereszt, a templom védőszentjének, Szent István királynak attribútuma. Ez a kőfaragvány a 15.-16. század fordulója táján készülhetett. A templomban egy gótikus 15. századi kő keresztelőmedencét is őriznek. Formája kehely alakú, nyolcszögű felső résszel és ennek megfelelő szárral, mely sarokprizmák közvetítésével támaszkodik a négyszögű talpra. Egyik lapján festett felszentelési kereszt nyoma látszik.

A gyulafehérvári püspöki levéltárban a közelmúltban talált dokumentum tanúsága szerint Szentkirály iskolájának az alapítási éve 1450. A falu egykori helyén működő iskola magyar tannyelvű volt 2 tanerővel. A tanulók 7 osztályt végeztek és két tanteremben tanultak. A tanulók száma 1450-ben 76 volt.

A mai 6 tantermes iskolában az 1969/1970-től kezdődött el a tanítás. Azóta az iskola névadója a falu védőszentje Szent István király. 2005 januártól a Szentkirályon található irányító iskolához tartoznak a közeli falvak: Szenttamás, Fancsal, Ülke, Tibód iskolái és óvodái. Az intézményekben együttesen jelenleg 283 tanuló és 25 pedagógus dolgozik. Az iskola testvérkapcsolatot tart fenn Kárász, Vékény, Győrzámoly és Csíkszentkirály iskoláival. Alapítványuk a Szent István Iskola Alapítvány

Az idegenforgalom céljait szolgálja a Katalin Vendégház és a Melánia Fogadó.

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro

Külső hivatkozások