Szilícium-tetrafluorid
| szilícium-tetrafluorid | |||
 szilícium-tetrafluorid | |||
 szilícium-tetrafluorid | |||
| IUPAC-név | tetrafluorszilán szilícium-tetrafluorid | ||
| Más nevek | szilícium-fluorid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7783-61-1 | ||
| PubChem | 24556 | ||
| RTECS szám | VW2327000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | SiF4 | ||
| Moláris tömeg | 104,0791 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz, nedves levegőn füstölög | ||
| Sűrűség | 1,66 g/cm³, szilárd (−95 °C) 4,69 g/L (gáz) | ||
| Olvadáspont | −90 °C | ||
| Forráspont | −86 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | bomlik | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | tetraéderes | ||
| Dipólusmomentum | 0 D | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | mérgező, korrozív | ||
| NFPA 704 |  0
3
2
| ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | szilícium-tetraklorid szilícium-tetrabromid szilícium-tetrajodid | ||
| Azonos anion | szén-tetrafluorid germánium-tetrafluorid ón-tetrafluorid ólom-tetrafluorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A szilícium-tetrafluorid vagy tetrafluorszilán színtelen vegyület, képlete SiF4. Folyadéktartománya szűk, olvadás- és forráspontja között mindössze 4 °C a különbség. Elsőként John Davy szintetizálta 1812-ben.[2] Molekulája tetraéderes.
Előállítása
A foszfát műtrágyák gyártásának mellékterméke, a foszfát ásványokban szennyezésként jelen lévő szilikátok és a (fluorapatit protonálódásával keletkező) HF reakciójában keletkezik. Laboratóriumban BaSiF6 300 °C feletti hevítésével állítják elő, melynek során az illékony SiF4 távozásával BaF2 marad vissza. A BaSiF6 vizes hexafluorokovasav és bárium-klorid reakciójával nyerhető.[3] Az analóg GeF4 hasonló módon állítható elő, azzal az eltéréssel, hogy a „hőbontás” 700 °C hőmérsékletet igényel.[4] A SiF4 elméletileg szilícium-dioxid és folysav reakciójával is előállítható, de ezzel a módszerrel jellemzően inkább hexafluorokovasav keletkezik:
- 6 HF + SiO2 → H2SiF6 + 2 H2O
Felhasználása
Korlátozott mértékben, a mikroelektronikában és szerves kémiai szintézisekben használják.[5]
Előfordulása
A vulkáni gázokban jelentős mennyiségben fordul elő, kibocsátott napi mennyisége több tonna is lehet.[6] A szilícium-tetrafluorid részben hidrolizál, belőle hexafluorokovasav keletkezik.
Hivatkozások
- ↑ Fluorides (as F). Immediately Dangerous to Life and Health Concentrations (IDLH). National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
- ↑ John Davy (1812). „An Account of Some Experiments on Different Combinations of Fluoric Acid”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London 102, 352–369. o. DOI:10.1098/rstl.1812.0020. ISSN 0261-0523. JSTOR 107324.
- ↑ (1953) „Silicon Tetrafluoride”. Inorganic Syntheses 4, 145-6. o. DOI:10.1002/9780470132357.ch47.
- ↑ (1953) „Silicon Tetrafluoride”. Inorganic Syntheses 4, 147-8. o. DOI:10.1002/9780470132357.ch48.
- ↑ Shimizu, M. "Silicon(IV) Fluoride" Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis, 2001 John Wiley & Sons. doi:10.1002/047084289X.rs011
- ↑ (2002) „High SiF4/HF ratio detected in Satsuma-Iwojima volcano's plume by remote FT-IR observation”. Earth Planets Space 54, 249–256. o. [2008. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Silicon tetrafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
