Tavarnamező

Tavarnamező (Tovarnianska Polianka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1335
Polgármester Marián Kerčák
Irányítószám 094 01
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség110 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
Terület4,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 53′ 57″, k. h. 21° 46′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 57″, k. h. 21° 46′ 21″
Tavarnamező weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tavarnamező (1899-ig Tavarna-Polyánka, szlovákul: Tovarnianska Polianka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Varannótól 13 km-re keletre, a Laborc és az Ondava között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. és 13. század között állt itt település, első említése azonban csak 1335-ből származik. Csicsva várának uradalmához tartozott. 1363-ban a Rozgonyi család birtoka. 1600 körül a falut tűz pusztította el, de újból felépítették. A 17. században a Barkócziak szereztek itt birtokot, ekkor már állt evangélikus temploma. 1663-ban pestis pusztította. 1715-ben és 1720-ban 7 portája adózott. 1784-ben épült fel a mai templom.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tavarna Polyánka. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Barkóczy, és Bernát Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Tavarnához 1/4 órányira, határja 3 nyomásbéli, melly hasonló a’ Hrabocziéhoz, egy darab bikkes tserjésse vagyon, szőleje nints, piatza Homonnán.”[2]

1828-ban 31 házában 227 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyánka (Tavarna), orosz f., Zemplén vmegyében, Matyasócz fil., 68 romai, 150 g. kath., 16 zsidó lak., 395 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Eperjes.”[3]

1900-ban 146-an lakták.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tavarnamező, azelőtt Tavarna-Polyánka. Tót kisközség 24 házzal és 146 római katholikus vallású lakossal. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Homonna. Hajdan Polyán néven Csicsva várának tartozéka volt s már 1363-ban a Rozgonyiak voltak a földesurai. Az 1598-iki összeírás Bay Ferenczet, Hegyi Györgyöt és Krucsay Bálintot találja itt. Azután a Barkóczyak birtokába kerül. 1747-ben, a mikor már Polanka néven említik, Draveczky Lászlót iktatják némely részeibe. 1773-ban gróf Szirmay Zsuzsánna, gróf Barkóczy Imre, Stépán Ferencz és Péchy Antal birtoka. Azután egészen a gróf Barkóczyaké lesz s most is a Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. Lakosai nem maradtak mentek meg az 1663-ban dúlt pestistől. Gör. kath. temploma 1784-ben épült s 1870-ben újíttatott meg. Ide tartozik a Polyánkai-major.”[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 116-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 136 szlovák lakosa volt.

2011-ben 105 szlovák lakta.

Nevezetességei

  • Görögkatolikus temploma 1784-ben épült, 1870-ben megújították.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk