Teakfa
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A fa Indiában
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Tectona grandis L.f. (1782) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teakfa témájú médiaállományokat és Teakfa témájú kategóriát. |
A teakfa (Tectona grandis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.[1] Egyéb nevei: tikfa, tíkfa vagy indiaitölgy.
Előfordulása
A teakfa eredeti előfordulási területe az ázsiai Indiában, Indonéziában, Bangladesben, Malajziában, Mianmarban - ahol a legnagyobb teakfa erdők találhatók; a világállomány fele ebben az országban található -,[2] Pakisztánban, Srí Lankán, Észak-Thaiföldön és Laosz északnyugati részén található meg.[3][4]
Ez az értékes keményfa számos élőhelyen képes megélni, úgy a szárazabb területeken, mint az esőerdőben is.[5]
Értéke és haszna miatt betelepítették Afrikába és a Karib-térségbe is.
A legfőbb kártevője a Hyblaea puera hernyója.
Megjelenése
Nagy, általában 40 méter magas lombhullató fa, melynek törzse szürke, ágai szürkés-barnák. Levele oválisan-ellipszis vagy csak ovális alakú; 15-45 centiméter hosszú és 8-23 centiméter széles. A levélszár robusztus és 2-4 centiméter hosszú. A levélszéle egyenes.[3] A 25-40 centiméter hosszú és 30 centiméter széles illatos, fehér virágai júniustól augusztusig nyílnak. A párta csöve 2,5-3 milliméter hosszú és 2 milliméter széles. A gömbszerű termései 1,2-1,8 centiméter átmérőjűek, és szeptembertől decemberig érnek.[3] A megtermékenyítést főleg a rovarok végzik el, azonban kisebb mértékben a szél is megteheti.[4][6] Az 1996-ban megfigyelt thaiföldi teakfák fő megporzói a Ceratina nembeli méhek voltak.[4]
Az idős fa faanyaga barnásan vöröses, idővel sötétebb lesz. A fiatal teakfa faanyaga fehéres vagy világos sárgás barna színű.
A legidősebb teakfa az indiai Keralához tartozó Palakkad körzetben él. A Parambikulam Wildlife Sanctuary levő, Kannimara nevű fa körülbelül 47,5 méter magas és 80 kilométerre van a Nilambur mellett fekvő híres teakfa erdőtől.[7]
Felhasználása
Anyaga értékes keményfa. Igen kedvelik, mert tartós és vízhatlan; frissen pedig kellemes bőrszagot áraszt. Hajó- és házépítésre, bútorkészítésre, fafaragásra és egyéb famunkára alkalmas.[8]
Képek
-
A növény -
-
Virágai -
Termései -
Levelei -
Törzse -
A faanyagából készített asztal -
Hyblaea puera
Jegyzetek
- ↑ http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-202018
- ↑ William Feinberg: Burmese Teak: Turning a new leaf. East By South East. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
- ↑ a b c Tectona grandis. Flora of China 17: 16. Accessed online: 17 December 2010.
- ↑ a b c Tangmitcharoen, S. and J. N. Owens.1997. Floral biology, pollination, pistil receptivity, and pollen tube growth of teak (Tectona grandis Linn f.). Annals of Botany, 79(3): 227-241. doi:10.1006/anbo.1996.0317
- ↑ Kaosa-ard, A. 1981. Teak its natural distribution and related factors. Nat. His. Bull. Siam. Soc., 29: 55-74.
- ↑ Bryndum, K. and T. Hedegart. 1969. Pollination of teak (Tectona grandis Linn.f.). Silv. Genet. 18: 77-80.
- ↑ Nalimbur.com: Attractions in and around:Nalimbur. [2015. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
- ↑ GRIN Taxonomy for Plants - Tectona'. United States Department of Agriculture, 2007. október 5. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Teak című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- L.f. 1781 publ. 1782: Supplementum Plantarum Systematis Vegetabilium Editionis Decimae Tertiae, Generum Plantarum Editiones Sextae, et Specierum Plantarum Editionis Secundae. Editum a Carolo a Linné. Brunsvigae (Braunschweig) 151.
- The Plant List 2010: Version 1. Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden. Published on internet. Accessed: 2013 May 12.
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Germplasm Resources Information Network - (GRIN) [Online Database]. [1] Archiválva 2009. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Beach, Chandler B., ed. (1914). "Teak". The New Student's Reference Work. Chicago: F. E. Compton and Co.
- Tectona grandis in West African plants – A Photo Guide.
- U.S. Forest Products Lab: USDA Forest Service Archiválva 2013. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- About Teak_Big Lands Brazil Forestry Archiválva 2015. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
