Zólyomnémeti

Zólyomnémeti (Nemce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rang község
Első írásos említés 1473
Polgármester Dušan Mydlo
Irányítószám 974 01
Körzethívószám 048
Forgalmi rendszám BB
Népesség
Teljes népesség1142 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség283 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület4,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 45′ 45″, k. h. 19° 11′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 45″, k. h. 19° 11′ 07″
Zólyomnémeti weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zólyomnémeti (szlovákul: Nemce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése

Besztercebányától 5 km-re északkeletre fekszik.

Története

A mai község területén már a neolitikumban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált leletek, valamint a Hrádok nevű határrészén talált hamvasztásos sírok.

A mai települést a 13. század végén besztercebányai német bányászok alapították. Első írásos említése 1473-ban „Nemetfalwa” alakban történt, amikor Hunyadi Mátyás törvénytelen fia, Corvin János anyjának, Edelpeck Borbálának adta. 1482-ben „Dewtzendorf”, 1498-ban „Nemcze” néven találjuk. A 15. század végéig részben a Nemes, Barló, Krempnetz családok és más nemesek, majd a Thurzó-Fugger társaság birtoka volt. Anyja halála után Corvin János birtokába került, aki 1501-ben más birtokaival együtt 533 forintért Besztercebánya városának adta el. 1528-ban „Nemethfalwa”, 1536-ban „Nemecz”, 1543-ban „Dewchendorf” alakban említik a korabeli források.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEMCZE. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Besztercze Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik, Besztercze Bányához közel, és annak filiája, határja ollyan mint Rakóczé.[2]

1828-ban 21 házában 150 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nemcze, tót falu, Zólyom vármegyében; egy csekély dombon’, ut. p. Beszterczebánya. Földje agyagos homokkal vegyitve, s mindent jól terem. Van 132 evang., 27 kath. lakosa, 10 urbéri telke. Majorsága nincs, F. u. Besztercze város.[3]

A 20. század elején lakói kőművesek, ácsok, napszámosok és a közeli üzemek dolgozói voltak. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 289, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1120 lakosából 1102 szlovák volt.

2011-ben 1159 lakosából 1124 szlovák.

Nevezetességei

  • Neolit település maradványai, régészeti terület.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások