Zab

Zab
Avena sativa
Avena sativa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Aveneae
Nemzetség: Zab (Avena)
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zab témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zab témájú kategóriát.

A zab (Avena) a perjefélék (Poaceae) közé tartozó perjeformák (Pooideae) egyik nemzetsége mintegy ötven fajjal, amelyek közül Magyarországon mintegy másfél tucatnyi honos; olyan gabona, amit leginkább takarmánynak termesztenek.

Elterjedése, élőhelye

Holarktikus, mérsékelt égövi nemzetség. A fajok többsége Ázsiában, kisebb hányada Európában (is) él; legtöbbjük a különféle gyepek növénytársulásaiban vesz részt. Termesztése alaposan megváltoztatta elterjedési területét; a közönséges abrakzab eredeti élőhelye ismeretlen. Az ókori civilizációkban nem termesztették (a latin avena szó nem zabot, hanem nádat jelentett); de a kelta és germán sírokban gyakran találtak zabot. Valószínűsítik, hogy egyes fajait a népvándorláskor Ázsiából jövő, lótenyésztő népek (avarok, magyarok stb.) hozhatták magukkal.

Felépítése, megjelenése

Füzérvirágzata egy- vagy többvirágú. A nem egyenlő füzérkepelyvák hártyásak; a virágpelyvák háta ormós, a végük gyakran kétfogú, szálkája pödrött; a termesztett zab fajtáinak virága szálkátlan.

Életmódja

Egy-vagy kétnyári növények. Gyorsan fejlődnek: az abrakzab teljes kifejlődéséhez az égöv melegebb tájain 16, hidegebb részein 22 hét elegendő, ezért még Norvégiában is termesztik, egészen az é. sz. 69°30'-ig. Korán kell vetni, hogy a még nyirkos földben jól meggyökeresedjen. A kötött földet alá kell hengerelni, vagy a vetés után boronálni. A trágyázást nagyon meghálálja.

A környezeti feltételekre kevéssé érzékeny zabban a paraziták a többi gabonafélénél kevesebb kárt tesznek:

  • a gabonaüszög,
  • gabonarozsda és
  • gabonalisztharmat

viszonylag gyakran, az

Termesztése

Legnagyobb zabtermelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.  Oroszország 3,7
2.  Kanada 2,8
3.  Ausztrália 1,8
4.  Lengyelország 1,6
5.  Spanyolország 1,1
6.  Egyesült Királyság 1,1
7.  Brazília 1
8.  Finnország 0,8
9.  Németország 0,7
10.  Kína 0,6
31.  Magyarország 0,07
..
Föld összesen 22
Forrás: FAO[1]

A zab a gabonafélék családjába tartozó növény, amelyet világszerte termesztenek állati takarmányként, valamint élelmiszeripari célra, például gabonapehely, kenyér és sütemények előállítására. 2021-ben a zabot több mint 70 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 22 millió tonnát.

A világ legnagyobb zab termelői közé tartozik Oroszország, Kanada, Ausztrália, Lengyelország és Spanyolország. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország az éves világ zab termésének a 16%-át adta.

Fajai

  • Avena abyssinica
  • Avena agadiriana
  • Avena atlantica
  • Avena barbata
  • kurta zab (Avena brevis Roth.) – termesztett faj.
  • Avena canariensis
  • Avena clauda
  • Avena damascena
  • Avena eriantha
  • hélazab (üres zab, Avena fatua L.)
  • Avena glabrata
  • Avena haussknechtii
  • Avena hirtula
  • Avena hispanica
  • Avena hybrida
  • Avena insularis
  • Avena longiglumis
  • Avena lusitanica
  • Avena macrostachya
  • Avena maroccana
  • Avena matritensis
  • Avena murphyi
  • Avena nuda
  • Avena occidentalis
  • török zab (keleti zab, Avena orientalis Schreb.) – termesztett faj.
    • csurdézab (Avena orientalis var. gymnocarpa Kcke.)
  • szőrösödő zab (Avena pubescens L.) – ez Kárpát-medencében élő vadzabfajok közül a legismertebb; a szárazabb rétek jó zöldtakarmánya. Virágzata dús, levélzete buja.
  • abrakzab (Avena sativa L.) – a legismertebb termesztett faj.
    • kopasz zab (nagy zab, bajusztalan zab, Avena sativa var. nuda L.)
    • kínai csupasz zab (Avena sativa var. chinensis Fisch.) – Észak-Amerikában termesztett fajta
  • Avena sterilis
  • érdes zab (borotvás zab) (Avena strigosa Schreb.) – termesztett faj.
  • Avena trichophylla
  • Avena vaviloviana
  • Avena ventricosa
  • Avena wiestii

Felhasználása

Zab
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 389 kcal   1628 kJ
Szénhidrátok66 g
- Étkezési rostok  11 g
Zsír7 g
Fehérje 17 g
Pantoténsav (B5-vitamin)  1.3 mg26%
Folsav (B9-vitamin)  56 μg14%
Vas  5 mg38%
Magnézium  177 mg50% 
β-glucan (soluble fiber)  4 g

Az abrakzab (termesztett zab) ismert takarmánynövény. Magyarországon főleg lóabrak; a Felvidéken régebben, ínséges időkben időnként szálkás kenyeret (zabhalusa) sütöttek lisztjéből. Észak-Európában kását őrölnek, Belgiumban sört főznek belőle, angolszász nyelvterületen elterjedt reggeli étel zabpehelyként, továbbá a glutén-mentes étkezésben alternatívaként használt a liszt kiváltására. Háztartásbeli felhasználásra zabliszt vásárolható a kereskedelemben, vagy otthon készíthető zabpehelyből darálóval.[2]

Mostanság egyre nagyobb népszerűségnek örvend a diétázók és az egészséges életmódot élők között. Rostban és tápanyagban gazdag, ennek pedig az az oka, hogy bár hántolják, ezzel azonban nem távolítják el a csírát és a korpát. A zabban levő oldható rostok csökkentik az LDL, azaz a "rossz koleszterin" mennyiségét, miközben nem csökkentik a HDL, vagyis a "jó koleszterin" szintjét.[3][4] Egy ideje már az Amerikai Diabétesz Szövetség ajánlja a cukorbetegségben szenvedőknek az olyan gabonafélék fogyasztását, mint a zab. Az oldható rostok segítenek a vércukorszint ingadozások elkerülésében: a magas rosttartalmú ételek késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet.[5]

Jegyzetek

  1. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  2. The Sparkpeople cookbook: love your food, lose the weight, Galvin, M., Romnie, S., May House Inc, 2011, ISBN 9781401931339, 98. oldal.
  3. Archivált másolat. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
  4. http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/high-blood-cholesterol/in-depth/cholesterol/art-20045192
  5. http://www.medicalnewstoday.com/articles/311409.php

Források