Balajt

Balajt
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Zoltán (független)[1]
Irányítószám3780
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség523 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 13″, k. h. 20° 47′ 16″
Balajt (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Balajt
Balajt
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Balajt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balajt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balajt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

A megyeszékhelytől, Miskolctól 25 kilométerre északra, Edelény kelet-északkeleti szomszédságában, a Bódva folyó közelében fekszik.

A környező települések: észak felől Ládbesenyő (8 km), északnyugat felől Szendrőlád (kb. 10 km), délnyugat felől pedig Edelény (kb. 4 km), amely egyben a legközelebbi város is. Északkelet felől határos még Lakkal, kelet felől pedig Damakkal is, de e településekkel nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Megközelítése

Zsáktelepülés, közúton csak a 2615-ös útból kiágazó 26 135-ös számú mellékúton érhető el, Edelény irányából.

Története

A településről az első okleveles említés 1263-ból maradt fenn. Neve kezdetben Valacht, később Balajth, Balayt formában fordul elő. Mint annyi más település az országban, ez is nevet adott a birtokló családnak. Urai kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokon át a Balajtiak voltak. Birtokosai közül kiemelhető még a Szuhay-, a Kiskinizsi Nagy- és a XVIII., XIX. századból a Ragályi család. A helység híres szülötteinek sorából kiemelkedik Ragályi Tamás, aki az 1825-27. évi országgyűlésen Borsod vármegye követe és a reformok lelkes támogatója volt.

Az oszmán uralom idején, Eger eleste után Balajt is hódoltsági faluvá vált. Ekkor terjedt el a protestantizmus, mely a török kiűzése után hanyatlásnak indult, de a lakosság több mint fele még a két világháború között is református volt. Mellettük csak a római katolikusok aránya volt számottevő. A XX. század első felében az 569 fős népesség döntően őstermelésből élt. Az akkori egyetlen iskola a református egyház kezében volt, és egy tanerővel, egy tanteremmel rendelkezett. Az iskolán kívüli népművelést a lelkész és a tanító látta el.

A település a rendszerváltást megelőző években közigazgatásilag Edelény része volt, de az 1994-es önkormányzati választásokkal újra önállóvá vált.

A Nyugati-Cserehát kistelepüléseinek, köztük Balajtnak is nagy gondot okoz a népesség elöregedése, kihalása. Balajton szerepet játszik ebben Edelény szomszédsága is, illetve általában véve a beköltözés a jobb munka- és életlehetőségeket ígérő városokba.

Közélete

Polgármesterei

  • 1994-1998: Fodor Ferenc (MSZP)[3]
  • 1998-2002: Kiss Ferenc (független)[4]
  • 2002-2006: Kiss Ferenc (független)[5]
  • 2006-2010: Kiss Ferenc (független)[6]
  • 2010-2014: Szabó Zoltán (független)[7]
  • 2014-2019: Szabó Árpád Zoltán (független)[8]
  • 2019-től: Szabó Zoltán (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
480
479
487
499
502
523
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a vallotta magát magyar, 5%-a pedig cigány származásúnak.[9]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 59,3% cigánynak mondta magát (2,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 25,1%, görögkatolikus 0,9%, felekezet nélküli 4,8% (9,7% nem válaszolt).[10]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 32,7% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,7% volt római katolikus, 17,1% egyéb katolikus, 12,7% református, 3,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (21,5% nem válaszolt).[11]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  4. ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  5. ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  6. ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  7. ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  8. ↑ Balajt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  9. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  10. ↑ Balajt Helységnévtár
  11. ↑ Balajt Helységnévtár

További információk